Vatikáni nézet az örökségről

Egyértelműen tegyen utalást a földrész keresztény örökségére a jövendő európai alkotmány – hangoztatta csütörtökön II. János Pál, aki ezen a napon tizenkét ország új nagykövetétől vette át a megbízólevelet. A pápa a közel-keleti békéről is szólt, elítélve a terrorizmus minden formáját.
A szentatya megismételte korábban többször hangoztatott álláspontját: a jövendő európai alkotmánynak egyértelműen kellene utalnia a vallás jelentőségére, Európa keresztény örökségére. A megbízólevelek átvétele alkalmából rendezett audiencián a katolikus egyházfő kifejtette: az európai alkotmánynak három, egymással szervesen összefüggő alapelvet kellene elismernie.
Az első a vallásszabadság szavatolása, a második az Európai Unió és a hívők közössége közötti párbeszéd fenntartása, a harmadik pedig a jogállam tiszteletben tartása. Csak e három alapelv érvényesülése biztosíthatja, hogy a vallás – különösen a keresztény – pótolhatatlan módon járulhasson hozzá az európai intézmények működéséhez.
Mivel az új nagykövetek között volt a szíriai is, a szentatya kitért a közel-keleti kérdésre. Hitet tett a Szentföld népeinek jogos törekvése mellett, hogy méltósággal és biztonságban élhessenek földjükön a függetlenség és a szuverenitás szellemében. A pápa ezért a térség minden államának a vezetőit arra ösztönözte, hogy bátran keressék a békéhez vezető utat, ne hagyják magukat eltántorítani a kudarcok által.
A pápa ismét leszögezte: a háború nem válhat a viszályok megoldásának eszközévé. Elítélte ugyanakkor a terrorizmust, amelyet szerinte csak úgy lehet legyőzni, ha először feltárjuk annak valóságos gyökereit.