Az energiahivatal lefejezése a cél

Újabb független állami szervezet, a Magyar Energia Hivatal vezetője ellen indított támadást a kormányoldal. Értesüléseink szerint az „akció” mögött az MSZP-hez kötődő energialobbi áll. Kaderják Pétert – akivel szemben a kabinet nem talált szakmai kifogásokat – egy, a gáztörvénybe bújtatott módosító javaslattal akarják eltávolítani székéből.

Hétfőn szavazott az Országgyűlés az új gáztörvény módosító javaslatairól: a Magyar Energia Hivatal (MEH) jogállásával foglalkozó – már elfogadott – indítvány szerint a MEH elnökét és elnökhelyettesét a jövőben pályázat útján választják ki, s megbízatásuk hat évre szól. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a több diplomával rendelkező, nemzetközi elismertségnek örvendő jelenlegi elnököt, Kaderják Pétert, illetve helyettesét 2002 elején nevezték ki – hat évre. Információink szerint az MSZP-s energialobbinak már a tavalyi választások óta folyamatosan útjában áll Kaderják.
A szakember leváltására korábban azt eszelték ki, hogy az elnöki poszt helyébe főigazgatót kreálnak. Ezt szintén az új gáztörvényen keresztül szerették volna elfogadtatni. Az elképzelés azonban meglehetősen nagy vihart kavart, és végül egy kormányülésen, Medgyessy Péter kormányfő javaslatára el is vetették, hiszen Kaderják eltávolításának szándéka annyira átlátszó volt, hogy a kormányoldal nem merte keresztülvinni a törvényhozáson.
*
MSZP-s körökben a pályázat kiírásának ötletét már „védhető” megoldásnak tartják. Podolák György szocialista honatya például úgy nyilatkozott: elvárják a jelenlegi vezetéstől, hogy felkészültségének megfelelően pályázzon.
Kaderják Péter a Magyar Nemzetnek nyilatkozva közölte: nincs szándékában részt venni a pályázaton, hiszen azzal kimondaná az eljárás jogszerűségét, amelyről koránt sincs meggyőződve. Sőt úgy véli, az eljárás alkotmányossági aggályokat is felvet, ezért még azt sem tartja kizártnak, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök a törvény aláírása előtt kikéri majd az Alkotmánybíróság véleményét. Álláspontja szerint a pályázat csupán ürügy az eltávolítására, amelyhez képtelenek voltak szakmai indokokat találni. Emlékeztetett arra, hogy a hivatal beszámolóit az Országgyűlés mindig elfogadta. Kérdésünkre, miszerint érzékelt-e bármilyen nyomást az MSZP-hez kötődő lobbicsoportok részéről, közölte: a kormányváltást követően megváltozott az úgynevezett engedélyesek egy részének a „hozzáállása”. Róluk elmondta: az energiaszektor azon résztvevői, amelyeknek működését a hivatal szabályozza. – Vagyis a MEH dönt a befektetői és a fogyasztói érdekek érvényesülésének mértékéről – fogalmazott Kaderják Péter.
A Magyar Energia Hivatal körüli történések beleilleszkednek a többi független szervezet vezetői – így Polt Péter legfőbb ügyész, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és Járai Zsigmond jegybankelnök – ellen indított támadássorozatba.
A jövőben kétségtelenül tovább nő majd a MEH szerepe, hiszen az idei villamosenergia-piaci nyitást a jövő év januárjától a gázpiac liberalizációja követi. Ezután tehát – főleg az engedélyezések területén – még nagyobb szerepe lesz a hivatalnak, amelynek szakmai függetlensége nagyobb jelentőségű lenne, mint bármikor korábban.
***

Változó idők
A villamosenergia-törvény parlamenti vitájában az előző ciklusban még mind az MSZP, mind az SZDSZ a független MEH mellett emelte fel a szavát.
*
Szalay Gábor (SZDSZ) – jelenlegi gazdasági államtitkár – 2001. október: „Üdvözlendő, hogy a Magyar Energia Hivatal önállóságának fokozása, jogosítványainak kibővítése, hatáskörének, feladatának részletesebb és pontosabb megfogalmazása irányába tesz lépéseket a törvényjavaslat. Szintén örvendetes, hogy az energiahivatal köztisztviselőinek jogállásuk szigorítása mellett függetlenségük biztosításához szükséges emeltebb szintű illetményrendszer is rögzítésre került; hogy az energia- hivatal határozatai bírósági úton támadhatók csak meg.”
Göndör István (MSZP) 2001. november: „A feladataink: tehát amikor szabályozásról beszélünk, akkor miért tartjuk ezt ilyen kiemeltnek és fontosnak? Azért, mert a tulajdoni szerkezet még mindig bonyolult. Az állam az egyik oldalon megjelenik tulajdonosként is, de megjelenik regulátorként is. Tehát ezért, azt hiszem, indokolható, hogy mi miért fogalmazzuk meg azt, hogy az energiahivatal függetlenségét a kormánytól távolítani kell, amennyire csak lehetséges.”