A klinika orvosai, illetve az egyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének kutatói olyan fényterápiás készüléket alkottak, aminek lámpájával néhány percig megvilágítják az orr nyálkahártyáját. A különleges lámpával elvégzett beavatkozás gyógyító hatást fejt ki, mert gátolja a bőr túlérzékenységi reakcióit. A művelet fájdalommentes, több alkalommal is ismételhető, főleg azoknak ajánlott, akiknél a szénanáthára szedett gyógyszer kellemetlen mellékhatást fejt ki. A fényterápiás készüléket Szegeden kívül Budapesten és Kecskeméten is használják. Egyelőre az Országos Egészségügyi Pénztár nem finanszírozza a kezelést, de várható a változás, mert az Egészségügyi Tudományos Tanács elfogadta az eljárást, így megteremtették az alapfeltételét a támogatásnak.
Magyarországon a lakosság csaknem egynegyede szenved valamilyen allergiától, aminek egyik fő okozója a növényi pollen. Nem véletlen, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) európai irodája az allergia és egyik következménye, az asztma veszélyeire hívja fel a kontinens lakóinak figyelmét. Húsz esztendő alatt kétszáz százalékkal növekedtek a legtöbb európai államban az asztmás betegségek. Már a gyermekkor leggyakoribb krónikus baja, a környezeti ártalmak negyven százaléka az öt éven aluliakat sújtja.
Az egy légköbméterre jutó pollenszám alapján Szeged és környéke világcsúcstartó, egy légköbméterre kétezerhárom növényi pollenszem jutott akkor, amikor húsz-ötven pollen már allergiás tüneteket okozhat. Európában és az USA-ban rendszeresen mérik a virágpor megjelenését, és ebben a statisztikában az első húsz hely közül tizenkilencet magyar városok foglalják el. A húszas toplistán csak egy külföldi település, az osztrák Illmutz szerepel tizenkilencedik helyezettként, ahol légköbméterenként 484 pollent mértek. Sokféle körülmény magyarázza a magyarországi polleninváziót, különösen az Alföldön. A Csongrád megyei tisztifőorvos-helyettes, Kovács Ferenc maga is több tanulmányt írt a fontos társadalom-egészségügy kérdésről.
– A magyarországi fák virágpora ritkán okoz allergiát. Annál veszélyesebbek a gyomnövények, különösen a parlagfű, amit a XIX. században hurcoltak be Magyarországra, egy gabonaszállítmánnyal, Kaposvár környékére, onnan terjedt szét az országban. A rendkívül szívós és életképes gyom különösen a rendszerváltozás után szaporodott el. Már a Mátrában is előfordul, ahova az asztmás gyerekeket küldik gyógykezelésre.
– Mi köze lehet a parlagfű terjedésének a társadalmi formációváltozáshoz?
– A föld 1990 óta a kincsképzés eszköze is. Sok olyan ember vett szántót, aki nem műveli, parlagon hagyja, arra vár, hogy az értéke növekedjen. Így összefüggő, nagy területeken csökevényesedett el a termelési kultúra, a parlagfű pedig paradicsomi állapotok közé jutott. Pollenjét a szél akár nyolcvan-száz kilométerre is elviszi. Szélsebesen terjed a sík vidéken. Szaporodásához az is hozzájárul, hogy kevés az eső, ritkán mossa ki a levegőből. Sikeresen csak akkor vehetjük fel ellene a harcot, ha irtása egyszerre és nagy területen történik. A tüneti kezelés nem sokat ér, csak az együttes és összehangolt társadalmi fellépéssel lehet olyan eredmény, mint a szomszédos Ausztriában.
Bizonyos számítások szerint az irtása nem kerülne annyiba, mint amennyit a társadalombiztosítás költ az allergia elleni szerekre. Kérdőíves módszerrel 1987 óta méri a leggyakrabban előforduló allergiás nátha eseteit a gyermekeknél dr. Bittera István főorvos, a szegedi tüdő- és allergiológiai szakambulancia vezetője. Kutatásai figyelmeztetők lehetnek más településen is. A szegedi hat-tizennégy évesek köréből 1987-ben 8 százalék, 1997-ben 14 százalék, 2002-ben 17 százalék lett allergiás náthás. A nagyarányú növekedésből Bittera doktor arra következtet, hogy az allergia már a gyerekeknél is népbetegséggé vált.
– Már egészen kicsi kortól nyomon követhető az úgynevezett allergiás „menetelés”. Közvetlenül a születés után megjelenik az élelmiszer-, majd a bőrallergia, a három-hatéveseknél az asztma, majd kisiskolás korban az allergianátha, amit nemcsak a gyomnövény, a fűpollen, hanem a házi poratka is kiválthat. Az allergiák egymással kombinálódnak, majd időlegesen eltűnhetnek, aztán ismét kiújulhatnak. A globális felmelegedéssel és a pollenszezon időbeni kiterjedésével egyre több ember egészsége kerül veszélybe. A gyermekeknél az iskolai előmenetelt is kedvezőtlenül befolyásolja ez a betegség, mert az allergia fő szezonja tanévkezdésre, illetve a vizsgaidőszakra esik.
Allergiát nem csak az annyit ostorozott parlagfű okozhat. Újabb oldaláról is megvilágítja a civilizációs ártalom lényegét dr. Kemény Lajos, a szegedi bőrklinika professzora, ahol az allergia gyógyítására május elején jelentettek be világszabadalmat.
– A pollenallergia nagyfokú elterjedését az is elősegíti, hogy az immunrendszer fejlődéséhez nélkülözhetetlen baktériumokkal a gyermeki szervezet ritkán találkozik, mert ha fertőzést kap, antibiotikummal azonnal elnyomják. Ezért sem alakulhat ki az erős immunrendszer. Kínában, Indiában is sok a gyomnövény, arányaiban mégis kevesebben betegszenek meg allergikus szénanáthában, mint Európában. A kínai, indiai ember immunrendszere erősebb, mint az európaié. Ezért a fejlett országokban a kutatások arra irányulnak, hogy a megbomlott immunegyensúly helyrebillenjen. Terhes nőknek probiotikumot adnak, amivel csökkentik a születendő gyermek allergiára való hajlamát.
origo.hu
Az új pápa mindig remény és kezdet – magyar püspök szólalt meg XIV. Leóról
