Kicsengetés könnyel és imával

Gyimesfelsőlok apraja-nagyja egy faluvégi sáros utcán szorong. Illően kiöltözve várakoznak, fehérben és komoly feketében toporognak az eső mosta hegyi talajon. A főúton feltűnő első lovasok láttán az izgalom a tetőfokára hág. Báránybőr mellényben, kendőbe szorított hajjal, székely nadrágban, szorosan derék köré tekert csángó szoknyában huszonkét fiatal jön: fiúk, lányok vegyesen. Délcegen ülnek formás lovaikon, nyomukban szekerek, bennük apróbb népek a nagyokéhoz hasonló színpompás ünneplőben. A menet befordul az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarára, s megkezdődik a ballagási ünnepség, vagy ahogyan itt nevezik: a kicsengetés.