Meglelték a legősibb koponyát

A modern ember eddig ismert legősibb, 160 ezer éves koponyamaradványai kerültek elő Etiópiában. A leletek a régészek szerint minden idők legfontosabb tudományos felfedezései közé tartoznak, azt bizonyítva, hogy a homo sapiens Afrikából népesítette be a Földet.

A modern ember, a homo sapiens valaha látott legrégebbi fosszíliáit, körülbelül 154-160 ezer éves koponyákat ástak ki az etiópiai Afar-régió Herto nevű falva mellett az üledékkőzetből amerikai kutatók – adta hírül a BBC. A szakértőket különösen izgatottá tette, hogy a leletek tökéletesen illeszkednek a legújabb genetikai vizsgálatok eredményeihez, amelyek szerint az emberi evolúcióban a homo sapiens ebben az időszakban és Afrika ezen a területén jelent meg. A lelőhelyen nemrégiben megtalált maradványok azért is döntő fontosságúak, mert betöltik a korai, archaikusabb és a 100 ezer évvel ezelőttről ismert modern ember közötti evolúciós rést – nyilatkozta a brit köztelevíziónak a kutatást vezető Tim White, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora. A koponyák nem teljesen hasonlítanak a mai emberekére: kicsit nagyobbak, hosszúkásabbak, és hangsúlyosabb a szemöldökereszük is. Ezen kicsi, de lényeges különbségek miatt az amerikai–etióp kutatócsoport tagjai a mostani leleteket új alfajba sorolták és a homo sapiens idaltu nevet adták nekik, hogy rendszertanilag is megkülönböztessék a mai embertől. Az „idaltu” szó öreget jelent afar nyelven.
A hertói felfedezés szerdai bejelentését különösen azok a tudósok üdvözölték, akik azt az elképzelést hangoztatják, hogy a ma élő homo sapiensek mindannyian attól az emberpopulációtól erednek, amely az utolsó kétszázezer évben jelent meg Afrikában, és erről a kontinensről népesítette be a Földet. Az úgynevezett Out of Africa elmélet támogatói szerint az Afrikából induló és szétvándorló emberek világszerte lecserélték, kiszorították az útjukba kerülő helyi emberi fajtákat, így az Európában honos Neander-völgyieket is. Az említett szakemberek a hipotézis alátámasztásául eddig nem tudtak leleteket felmutatni, a most talált százhatvanezer éves maradványok viszont – szerintük – annak bizonyítékai, hogy nem származhatunk más fajoktól, így a Neander-völgyi embertől sem.
A paleontológusok mindhárom koponyán vágásokat találtak, amelyek valószínűleg egyfajta rituális temetési szokás nyomai. A Herto-koponyák ezért a fogalmi gondolkodás eddig ismert legősibb példái – azon kifinomult viselkedésé, amely elkülönít minket az állatoktól – mutatott rá White professzor.