Államcsíny az olajért Nyugat-Afrikában

Katonai államcsíny döntötte meg tegnap reggel a kormány hatalmát a Nyugat-Afrika partjai közelében lévő Saó Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaságban. A parányi állam közelében nemrégiben komolyabb mennyiségű olajkincsre leltek, az Egyesült Államok a múlt évben tárgyalásokat kezdett egy katonai bázis létesítéséről a szigeten.

George Bush nigériai látogatása idején már napvilágot láttak olyan feltételezések, melyek szerint az amerikai elnököt valójában nem is a népes ország belső problémái, sokkal inkább a partjai előtt nemrég felfedezett olajkincs érdekelte. Míg Nigéria ebben a kérdésben politikai súlya, addig Sao Tomé és Principe éppen parányi méretei s bábállam volta miatt érdemelte ki az Egyesült Államok figyelmét. Washington tavaly tárgyalásokat is kezdett az egykori portugál gyarmaton egy tervezett katonai bázis létesítéséről, ahonnét könnyedén szemmel tarthatná a későbbiekben Nyugat-Afrika még kiaknázatlan olajmezőit.
A fekete arany körüli civakodás tette ingataggá az alig száznegyvenezres lakosságú, s rendkívül szegény Sao Tomé és Principe belpolitikáját is, hiszen a pártok a Guineai-öböl olajlelőhelyeinek felfedezése óta a remélt gyors gazdasági fejlődés és magasabb életszínvonal megteremtésnek mikéntjein veszekednek.
A tegnap hajnalban lezajlott rövid zendülés során a lázadók őrizetbe vették Maria Das Neves de Sousa miniszterelnököt és a szigetország kormányának több tagját, köztük az olajkincsek kiaknázásáért is felelős Rafael Branco közmunkaügyi minisztert.
A felkelők Fradique de Menezes elnök külföldi távollétét kihasználva hajtották végre az államcsínyt.
Sao Tomé és Principe a portugál időkben népesült be, így nincs is őslakossága. Itt jött létre azonban Nyugat-Afrika első keresztény központja, s az egykor csak halászterületnek használt sziget az idők során bábállammá vált, melynek komolyabb politikai befolyása sosem volt. A jövő azonban olajozottan működő változásokkal kecsegtet a parányi ország számára.