Az EU-csatlakozás mindenkinek lehetőség

Véget ért a romák felzárkóztatásának kérdéseiről szóló, a Romák a bővülő Európában, a jövő kihívásai című háromnapos nemzetközi konferencia, amelyen a térség állami vezetői is részt vettek. A közép-kelet-európai romák helyzetéről szóló ENSZ-tanulmány szerint a sikeres integrációhoz a kisebbségnek is változnia kell.

A roma népcsoport lesz az egyesülő Európa legnagyobb lélekszámú népcsoportja, évszázados kitaszítottságuk, hátrányos helyzetük felszámolása alapvető és megkerülhetetlen közös érdek. A felzárkóztató programok folyamatosságát nem szabad hogy befolyásolják a kormányváltások – e gondolatok jegyében zajlott a fővárosban a nemzetközi konferencia, amelyet a Világbank és a Nyílt Társadalom Alapítvány szervezett. A záróeseményeket a Parlamentben tartották meg.

– A helyszín fordulópontot jelent a romaintegráció folyamatában, hiszen mindez az Országházban történik, és ez jelzi az ügy fontosságát – jelentette ki Teleki László romaügyi államtitkár összefoglaló záróbeszédében. Mint mondta: a gondok megoldásáról szóló párbeszéd e falak között folytatódhat. – Kívánom, hogy az oktatási, a lakhatási gondok és a diszkrimináció megszüntetésének ügyében valóban történjenek lépések, és hiszem, hogy a három nap felszólalásai irányt mutatnak majd a jövőre nézve – szögezte le az államtitkár.

Medgyessy Péter miniszterelnök beszédében szintén a helyszín jelképes erejét emelte ki. Medgyessy kifejtette: Magyarország EU-integrációja olyan történelmi fordulat, amely eszköz, de ösztönző erő is az évtizedes adósságok törlesztésére a változások vesztesei felé. Mint rámutatott: a romák is a XX. század vesztesei, az ország csatlakozása egyedülálló lehetőség számukra, hogy integrálódjanak az európai közösségbe. A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet: a csatlakozástól nem várható, hogy a problémák egy csapásra megoldódnak, hiszen az Európai Unióban is hátrányos helyzetben élnek a romák. Kifejtette: a bővítés több jogot, de nagyobb felelősséget is jelent az új belépők számára. Ezeknek az országoknak már lehetőségük van – és kötelességük is –, hogy a különféle nemzetközi fórumokon tegyenek a romák integrációjáért. A gondokra adott válaszoknak egyszerre kell nemzetieknek és európaiaknak lenniük – hangsúlyozta. Mint mondta, ő olyan köztársaságban hisz, ahol érvényesül a „közösségvállalás szép és emberi eszméje”, a romák, a fogyatékosok, a mindenféle kisebbség irányába. A többség szolidaritásához joga van minden polgárnak – hangsúlyozta. Medgyessy elmondta azt is: büszke rá, hogy végre az esélyegyenlőségnek miniszteri szintű képviselője van a kormányában, Lévai Katalin miniszter asszony személyében. Az esélyteremtés kormánya – jellemezte saját kabinetjét – létrehozta a romaügyi államtitkárságot is, romaügyi referenseket delegált a különböző minisztériumokba. Az oktatási tárcához pedig romaügyi kormánybiztost nevezett ki – sorolta az eredményeket. Személyes kötelezettséget vállalt, hogy az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényt még az idén beterjeszti a kabinet. Mint hangoztatta: személyes elkötelezettséget érez az ENSZ romaügyi fejlesztési programja iránt is, melynek megvalósításába bekapcsolódott a Világbank. Ez a program nem pusztán elsősegélyt, de jövőképet is jelent a romák számára – mutatott rá, hozzátéve: szintén személyes elkötelezettséget érez a romaintegráció évtizede projekt iránt is, amelynek meghirdetésére 2005 és 2015 között Lévai Katalin tett javaslatot a konferencián. Medgyessy azt is hangsúlyozta: a kormányok felelőssége az esélyteremtés, és az esélytelenekről való gondoskodás, de nem „paternalista módon”, hanem az együttműködésre építve, a cigányság önszerveződésének segítségével. Mint mondta: erős civil szervezetekre, kezdeményezésekre van szükség a romák sikeres integrációjához. E tekintetben méltatta a Soros Alapítvány tevékenységét. Mint fogalmazott, büszkék lehetünk arra is, hogy az EU brüsszeli romaintegrációs irodájának igazgatója magyar szakember lett. – Európát sokszínűsége tette gazdaggá, de legnépesebb etnikuma még mindig méltatlan körülmények között él. Ez tűrhetetlen – szögezte le. Elkötelezettségét hangoztatta a tekintetben is, hogy az Európai Unió minden kisebbsége olyan körülmények között élhessen, amilyet már születésekor megérdemel – fogalmazott.

A konferencia zárónapján, a városvezetők tanácskozásán felszólalt Demszky Gábor főpolgármester is. Kifejtette: Budapesten jobb a romák helyzete, ettől függetlenül kormányzati segítség kell a felzárkóztatásukhoz. Legfontosabbak a lakásteremtési és a képzési programok – szögezte le.

Mint mondta, a főváros támogatja a kerületek ilyen célú programjait.
Az UNDP által készített tanulmány, mely az európai cigányság helyzetét tárja fel, új vitát indíthat a gondok megoldásának lehetőségeiről – hangzott el. A felmérés a romániai, szlovákiai, csehországi, bulgáriai és a magyarországi romák helyzetét vizsgálja, és több, nem várt következtetést is megfogalmaz. Többek között azt, hogy az adatok nem támasztották alá: ritka az érintkezés a romák és a többségi társadalom tagjai között.
A tanulmány megállapítja: az új belépők európai integrációja csak akkor lehet sikeres, ha ezen államok integrálják a romákat és a többi kiszolgáltatott társadalmi csoportot. Az integráció azonban kétirányú utca. Nemcsak a többségi társadalomtól, de a kisebbségi csoportoktól is változtatásokat követel.

Kormányfők a rendezvényen
A konferencián részt vett Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár miniszterelnök, Ante Simonic horvát miniszterelnök-helyettes, Petr Mare¹ cseh miniszterelnök-helyettes, Branko Cvrenovski macedón miniszterelnök, Milo Djukanovics, montenegrói miniszterelnök, Adrian Nastase román miniszterelnök, Rasim Ljajics, Szerbia és Montenegró nemzeti és etnikai közösségeinek minisztere és Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter, James Wolfensohn, a Világbank elnöke, valamint Mark Malloch Brown, az ENSZ főtitkárhelyettese is.