Magabiztos szomszédok

Bizakodva és magabiztosan tekint a holnapi és holnaputáni magyar–román, illetve magyar–szlovák külügyi tárgyalások elé a bukaresti és a pozsonyi sajtó. A jogszabály módosítása ellenére azonban Kovács László mindkét tárgyalópartnere igyekszik majd pozícióinak további erősítésére, illetve esetenként a már lezárt ügyek újranyitására.

Amennyire cirkalmasan van megfogalmazva, annyira semmitmondó a bukaresti külügyi tárca honlapján a román–magyar kormányközi vegyes bizottság holnapi, ötödik ülésének beharangozója. Román külügyi illetékeseknek az elmúlt napokban tett nyilatkozataiból azonban arra lehet következtetni, hogy Bukarest ezúttal is hivatkozik majd bizonyos „területen kívüli” vonzatokra. A legérdekesebb a pillanatnyi román álláspontban az, hogy a külügyi tárca egyik illetékese jelezte, Bukarest úgy véli, az oktatási-nevelési támogatást a jövőben csak intézményeknek kellene megkapniuk, és nem az érintett gyermekek szüleinek. Mint ismeretes, a velencei bizottsághoz intézett folyamodványában a román fél annak idején ezt a vonzatot nem kifogásolta, mondván, hogy ezen támogatások a nemzeti identitás megőrzésére és fejlesztésére szolgálnak, tehát elfogadhatók. Arról van tehát szó, hogy a jogszabály módosítását Bukarest most arra akarja felhasználni, hogy már lezárt ügyeket újra megnyisson.
Szlovákiának nincs kifogása az ellen, hogy a szlovákiai magyarság identitásának megőrzése érdekében támogassa Magyarország kulturális és oktatásügyi aktivitásait, de annak nem a magyar törvény, hanem a szlovák–magyar alapszerződés adhat keretet, amit a magyar fél elfogadott. A szombati találkozón tehát Kukan azzal a felhatalmazással fogadja Kovács Lászlót, hogy amennyiben a magyar fél a felvidéki magyarság támogatását az alapszerződés és a szlovákok elvárásai szerint juttatja el a felvidéki magyarokhoz, abban az esetben létrejöhet a megállapodás. Erre többek között Bugár Béla, az MKP elnöke hívta fel a figyelmet akkor, amikor kiderült, Mikulás Dzurinda szerint a magyarok nem adhatják az oktatói-nevelői támogatást sem a szülők szövetségének, sem a pedagógusszervezeteknek, hanem kizárólag az iskoláknak mint intézményeknek, holott korábban csak az ellen tiltakozott, hogy ne közvetlenül a szülők vehessék fel a megítélt összeget. A felvidéki magyar politikusokat egyébként az is meglepte, hogy a magyar Külügyminisztérium beleegyezett a tárgyalások folytatásába a szlovák–magyar alapszerződés alapján. Ez idáig ugyanis egyetértettek a magyar kormányzat azon álláspontjával, amely szerint az alapszerződésben a felek saját kisebbségeik támogatására kötelezték magukat, míg a szlovák, illetve a magyar kedvezménytörvény éppen fordított célt szolgál, vagyis az anyaországok támogatását rögzíti a másik ország területén élő kisebbségeknek. Az ellentmondások ellenére a szlovák sajtó bizakodással ír a szombati találkozóról, s szlovák győzelemnek tekintik azt, hogy a megbeszélésen nem a magyar kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazhatósága lesz a központi kérdés, hanem az alapszerződésben rögzített feltételek szabnak majd keretet a támogatásoknak.