Vita a kettős állampolgárságról

Ahogy közeledik a vízumkényszer bevezetésének ideje, úgy növekszik a nyugtalanság a vajdasági magyarok körében. Déli határainkon túl élő honfitársaink nincsenek nagy bizalommal a magyar kormány által megígért kedvezmények iránt, ám másban nem reménykedhetnek. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt – amely már régóta programcélként jelöli meg a kettős állampolgárságot – is úgy értékeli, hogy a schengeni egyezmény nem ad lehetőséget olyan vízumengedményekre, amelyek biztosíthatják a magyar–magyar kapcsolatok szélesítését.

Az utóbbi hetekben a kettős állampolgársággal kapcsolatban fellángolt vita Ágoston András pártja szerint több okra vezethető vissza. Az első mindenképpen az a küszöbön álló botrány, amely akkor következik be, ha az év végén kiderül, hogy a magyar diplomácia részéről megígért sovány engedmények nem válnak valóra. Ugyancsak fontos, hogy a magyarországi politikai elit nem készítette el Magyarország EU-beli gazdasági fejlődésének stratégiáját, amelynek fontos pillére lenne a magyar állam és a határon túli magyar közösségek új viszonya. Harmadszor: a magyar kormány szemmelláthatólag nem tud mit kezdeni azzal a megengedő viszonyulással, amelyet a szerb fél a kettős állampolgársággal, az ukrán pedig az ingyenes vízummal kapcsolatban tanúsít.
A most folyó vita lezárja a kettős állampolgársággal kapcsolatos folyamatok első szakaszát. Ágoston András szerint a felelősség – elsősorban a magyarországi politikai elité – történelmi súlyú. Alaposan „meghökkent” a magyar diplomácia, amikor a szerb kormányfő Szabadkán magyar kollégájának kijelentette, hogy Belgrád nem ellenzi a kettős állampolgárságot. A jelenlegi magyar kormány viszont egyértelműen ellene van – írja az Újvidéken szerkesztett Magyar Szó kommentárja. A vajdasági napilap szerint a kettős állampolgárságra vonatkozó elképzelést Kovács külügyminiszter olyan „szellemi bukfenccel” vetette el, amit csak fejre esve fogadhat el az ember. Szerinte hátrányos megkülönböztetést jelentene a romániai, a szlovákiai, az ukrajnai, a szlovéniai és a horvátországi magyarokkal szemben, ha csak a vajdaságiak kapnának kettős állampolgárságot. Ezt esetleg meg lehet magyarázni annak, aki a Kárpát-medencét térképről is alig ismeri, de nehezebb elhitetni a helyben élő magyarokkal.
Kovács Lászlónak jogos az a felvetése, hogy vajon a magyar gazdaság, társadalombiztosítás, oktatás képes lenne-e elviselni hárommillió polgárt. Kétségkívül nem, de ez szóba sem került. Olyasféle riogatásként hangzik a kérdés, mint amikor arról esett szó, hogy a romániai olcsó munkaerő „megszállja” Magyarországot. Hazai használatra szánt olcsó politikai poénként fogható föl a külügyminiszter kijelentése, hiszen biztosan tudja, hogy nem minden külhoni magyarnak kell az állampolgárság. A lap megjegyzi, hogy Kovács László voltaképpen korrekt volt: rossz magyarázattal ugyan, de kimondta, hogy a vajdasági magyarok nem számíthatnak a kettős állampolgárságra.
***
Kispapok tábora Pannonhalmán.
Erdélyi, felvidéki, délvidéki és magyarországi szeminaristák részvételével katolikus kispapok tábora nyílt Pannonhalmán, a Rákóczi Szövetség szervezésében. Az ötnapos program az egyház társadalmi szerepvállalásának erősítését tűzte ki céljául. A kispapok előadásokat hallgatnak az állam és az egyház viszonyáról – közéleti személyiségek tolmácsolásában. (MN)