Bűnös szándékú pénzváltók

Olvastam egy esetről. Egy autó leállt valaki mellett, a vezetőülés mellett helyet foglaló férfi kiszólt: tessék váltani egy ötvenest, mert telefonálni szeretnék. A szolgálatkész ember elővette pénztárcáját, adott egy húszast, közben az autós kihúzott egy kétezrest a pénztárcából, s az autó gyorsan továbbhajtott.
Hasonlóképpen jártam Szántódon. A különbség viszont az volt, hogy emlékeztem a leírt esetre, s az ötvenes váltását kérőnek a válaszom az volt: nincs apróm. Nyilvánvaló volt itt is a szándék, hisz a telefonok elfogadják az ötvenest is. S a váltást kérő azt mondta: bármely érme jó… Ha valóban váltás kellett volna az autósnak, úgy a közeli újságosnál vagy ABC-ben is megtehette volna. De nem ezt tette, hanem továbbhajtott. Ilyen esetekben a rendőrség aligha tud segíteni, viszont tud az, akivel ez történik: úgy, hogy leírja ezt a trükköt nagyobb publicitású lapban is.

Szegedi Péter, Budapest