Ismét politikai célkeresztben az MFB Rt.

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. 2002. évi vesztesége 137 milliárd forint volt. A kormány álláspontja és a bank vezetésének tájékoztatása szerint a hiány döntően azért keletkezett, mert az Orbán-kabinet idején alapvetően nem bankszerű tevékenységet folytattak. Ugyanakkor az Orbán-kormány alatt a bankon keresztül valósították meg a legjelentősebb fejlesztéseket, amelyek jelenleg is hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

A kormány álláspontja szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. korábban alapvetően nem bankszerű működést folytatott, hanem politikai megrendelésre költségvetési feladatokat látott el – jelentette ki tegnap Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára az MFB Rt. 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolót értékelve. A jelentés szerint 2002-ben a mérlegfőösszeg 508 milliárd, a mérleg szerinti hiány 137 milliárd forint volt, amelynek jelentős része a különböző befektetések miatti veszteségekből, valamint a hitelek értékvesztéséből tevődött össze. Az MFB Rt. egyebek mellett részt vett az autópálya-építésben, a Diákhitel Rt. finanszírozásában, ami a banknak jelentős hiányt okozott – mondta Gaál.
Czirják Sándor, az MFB Rt. vezérigazgatója arról szólt, hogy a pénzintézet átalakításának legfontosabb célja, hogy tevékenységét prudensen, bankszerűen végezze, indokolatlan kötelezettségvállalások ne veszélyeztessék a működést. A bank vezetése szerint a profiltól idegen feladatok felszámolása, illetve a veszteségek kompenzálása érdekében vásárolta meg az állam mintegy százmilliárd forintért a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópálya Kezelő Rt. és a Diákhitel Rt. MFB-tulajdonban levő részesedéseit, valamint hatvanmilliárd forintot biztosított az utóbbi években felhalmozott veszteségek rendezésére. Az MFB konszolidációja során az állam kétszázmilliárd forint értékű autópálya-építési hitelt vállalt át. A 2002. évi eredmények ellenére szakértők úgy vélik, hogy az MFB Rt. az előző kormány idején – a törvényi keretek betartása mellett – olyan projekteket finanszírozott, amelyek a gazdaság fejlődését segítették elő, és az ország gyarapodását szolgálták. Így például kétszáz kilométer hosszú gyorsforgalmi autóutat, hidakat építettek, ami a gazdaság és az ország számára jelentős érték. A bank 65 milliárd forintot fizetett ki a szövetkezeti üzletrészek után, ez több mint négyszázezer embert érintett. Ugyancsak az Orbán-kormány alatt kezdődött a diákhitelprogram, ami százhúszezer diák továbbtanulásához biztosított lehetőséget, ráadásul a kamatok akkor kisebbek voltak, mint jelenleg. Az MFB Rt.-nek meghatározó szerepe volt továbbá azoknak az állami cégeknek a támogatásában, amelyek anyagi segítség nélkül emberek ezreit bocsátották volna el. A Bábolna Rt. és a Dunaferr Rt. korábban az MFB Rt. garanciája mellett juthatott csak kereskedelmi bankhitelhez.
Tavaly a második fél évben – értesüléseink szerint – hetven százalékkal emelkedtek az MFB Rt. működési és adminisztrációs költségei, ami példa nélküli. Czirják Sándor lapunk kérdésére ezt azzal indokolta, hogy megnőttek a kifizetésekkel kapcsolatos költségek, és a tőkepiacról vettek fel befektetési szakembereket.