Közgáz-keresztelő: ki jön József nádor és Marx után?

Hamarosan ismét új nevet kap a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem. Ez nem először fordul elő az intézmény életében – és igazán nem mondható, hogy az eltelt évtizedekben hemzsegtek volna a frappáns, tömör és kifejező elnevezések. A Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar elnevezés 1920-tól 1934-ig volt használatban, ezt követte a Magyar Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Kar, majd 1953-tól lett a tanintézet Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem. Nem lett rövidebb a név 2000-től, Marx Károly nélkül sem, ugyanis csakhamar kialakult a mindmáig használatos Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem elnevezés.
Az egyetem vezetői most elérkezettnek látták az időt, hogy újabb nevet válasszanak, nem utolsósorban azért, mert újabb karok csatlakoztak az intézményhez. Nyílt és nyilvános névpályázatot írtak ki, azonban a beérkezett pályázatokról csak annyit tudhattunk meg az egyetem kommunikációs igazgatóságától, hogy 46 jeligés pályamunka érkezett be. Az információink szerint oktatókból és a hallgatói önkormányzatok képviselőiből álló bíráló bizottság három pályamunkát, három nevet hozott nyilvánosságra, és ezeket javasolják az Egyetemi Tanács elé terjeszteni. E három legalkalmasabbnak tartott, javasolt név, betűrendben: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Közgazdaságtudományi, Államigazgatási és Kertészeti Egyetem, valamint Corvinus Egyetem.

Ezek tehát a legmegfelelőbb, legsikerültebb elnevezések. Hogy végül is melyik lesz a befutó, azt nem tudhatjuk, mivel a hétkarúra bővült egyetem egyetemi tanácsa csak javaslatot tehet, a döntést az Országgyűlés hozza majd meg. Ami jelenleg nyilvánosságra hozható, az csupán annyi, hogy a bírálók szerint ezek a pályamunkák voltak a legfrappánsabbak, a legszellemesebbek, a legkifejezőbbek. Ez a három név, amelyet 46 közül választottak ki, és amelyből kettő tulajdonképpen ugyanaz, a harmadik pedig az oktatott főbb szakterületek tételes felsorolásából tevődik össze.
Azt tehát, hogy milyen volt a többi 43 ötlet, volt-e jobb, volt-e alkalmasabb pályamunka, nem tudhatjuk. Hogy szóba került-e olyan viszonylag gazdaság közeli név, mint mondjuk Széchenyi István (tudva természetesen, hogy már viseli ezt a nevet magyar felsőoktatási intézmény), vagy Baross Gábor, esetleg Heller Farkas – ki tudja? Lehet, hogy az általuk képviselt gazdaságelméleti irányok nem divatosak manapság, így célszerűbb inkább egy „semleges” elnevezés? Így, külső szemlélőként legfeljebb elgondolkozhatunk: egy olyan egyetemen, ahol a Rákosi-korszak sokakat kivégeztető – igaz, később hasonló sorsra jutó – belügyminiszterének, Rajk Lászlónak a nevét napjainkban is szakkollégium viseli, sok minden előfordulhat. Ott, ahol Marx Károly szobra jelenleg is központi helyet foglal el – jóllehet, talán elegendő lenne számára valamivel szerényebb elhelyezés is – még szerencsésnek is mondható, hogy nem az 1945 utáni évtizedek valamelyik gazdasági „szakpolitikusának” a nevére esett a választás. Akkor pedig már legyen inkább Corvinus.