Legalább nyolcvan halálos áldozatot és kétszáznál több sebesültet követelt a tegnapi nedzsefi merénylet, de a különböző hírügynökségi jelentések szerint akár több tucat ember is a leomlott épületrészek alatt rekedhetett. Az autóba rejtett, nagy erejű robbanószerkezet nem sokkal azt követően lépett működésbe, hogy az Ali imám mauzóleuma melletti mecsetben véget ért a pénteki ima. Az iraki síita muzulmánok legszentebb helyén végrehajtott véres merénylet lehetséges elkövetőiről még nincsenek pontos információk, bár a mecset előtt öszszegyűlt tömeg Szaddám Huszein bujkáló volt elnököt és annak Bász pártját tette felelőssé.
A robbantásban életét vesztette Mohammed Bakír al-Hakím ajatollah, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának (SCIRI) vezetője is. Bakír al-Hakím májusban valóságos diadalmenet közepette tért vissza iráni emigrációjából, s – noha távolról sem volt híve Washington politikájának – tagja lett az iraki ideiglenes kormányzótanácsnak. Mindemellett ismeretes, hogy a heves bírálatok mellett számos halálos fenyegetés érkezett már az ajatollah címére, vasárnap pedig merényletet kíséreltek meg ellene.
Éppen véget ért a pénteki ima az Ali mauzóleumához tartozó mecsetben, a részt vevő nagy tömeg pedig kezdett kiáramlani az épületből, amikor a hatalmas detonáció bekövetkezett. A gépkocsi – halálos terhével – a mecset déli kapuja előtt állt. A pusztító erejű robbanástól beszakadt a téglakapuzat, s az omladék rázuhant a kifelé tartó emberekre. Összeomlott a mecsettel szemközti étterem is, maga alá temetve az összes vendéget.
– A terrorizmus pokoli arcát mutatta meg ez a merénylet – mondta a robbantás után Paul Bremer, az iraki polgári közigazgatás amerikai vezetője, a bűnösök felkutatását és megbüntetését ígérve. Ahmed Csalabi síita politikai vezető, az Iraki Nemzeti Kongresszus feje Szaddám Huszein bukott iraki diktátort és az általa vezetett Bász párt tagjait vádolta a merénylettel. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az iraki ideiglenes kormányzótanácsnak – amelynek ő is tagja – nagyobb szerepet kell kapnia az ország biztonságának szavatolásában. A Rómában tárgyaló Jack Straw brit külügyminiszter megdöbbenését fejezte ki az újabb robbantás miatt. – Ez a merénylet csak megerősíti a terrorizmus elleni harc iránti eltökéltségünket – hangsúlyozta. Irán vezetése háromnapos gyászt rendelt el Mohammed Bakír al-Hakím halála miatt.
A washingtoni Fehér Ház szintén elítélte a merényletet, leszögezve, hogy az Egyesült Államok továbbra is eltökélt a terrorizmus elleni harcra és Irak újjáépítésére. Az eset amerikai katonai szakértők szerint még inkább rávilágít a biztonság helyreállításának szükségességére. Ezzel egy időben az amerikai fővárosban olyan értesülések láttak napvilágot, amelyek szerint a Biztonsági Tanácsban rendkívül hűvös fogadtatásra talált az Egyesült Államok arra vonatkozó javaslata, hogy az ENSZ vegye át az iraki békefenntartást, a többnemzetiségű erők azonban mindenképp maradjanak amerikai parancsnokság alatt. Megemlítettek ugyanakkor egy másik alternatívát is, amely szerint Afganisztán esetéhez hasonlóan a NATO vállalhatná a békefenntartást.
Nem sokkal a nedzsefi merényletet megelőzően Bagdadtól mintegy hatvan kilométerre támadás érte az amerikai fegyveres erők egyik gépkocsioszlopát is, a becsapódó rakétagránátok robbanásai következtében egy katona életét vesztette, három sérüléseket szenvedett. Ezt követően Kerbalában gránátokkal támadták a bolgár alakulatokat is, de senki sem sebesült meg. Nagy szerencsével élte csak túl az ellene elkövetett merényletet Tikrít rendőrfőnöke, Táleb Samel Ahmed, akinek sofőrje azonban súlyosan megsebesült, mikor rajtaütöttek gépkocsijukon a Szamarából Tikrítbe vezető úton.
***
Al-Hakím követői. A Nedzsefben felrobbantott Mohammed Bakír al-Hakím ajatollah az Irak mintegy kétharmadát kitevő síiták legfőbb vallási-politikai vezetője volt. Személyében nem pusztán egy államférfira sújtott le a merénylő. Az országban most több mint tízmillió síita érzi úgy, hogy szent embert, Allah kiválasztottját gyilkolták meg. Ajatollahnak, azaz „Allah jelének” nevezik a síiták azokat a kiválasztott személyeket, akik az idők végezetéig betöltik Mohamed örökségét. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a merénylet színhelye, Ali mauzóleuma a síiták egyik legszentebb helye. Ali Mohamed próféta veje volt, követői a mozlim világ többségét kitevő szunnitákkal sok hitbéli kérdésben vitatkoznak. A szunniták és a síiták között az a legfőbb különbség, hogy ez utóbbiak csak az ő leszármazottait ismerik el a próféta örököseinek. (Sz. Z. L.)
orosz-ukrán háború
Elsöprő erejű támadásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!