Salamoni döntés a kölni kalifáról

Komolyan próbára teszi a német polgárok türelmét a kölni közigazgatási bíróság ítélete az erőszakra hajló iszlám prédikátorral, Metin Kaplannal szemben. A magát „Köln kalifájának” tartó, török származású imámtól a bírák megvonták ugyan az 1992-ben elismert politikai menedékjogot, ugyanakkor megtiltották, hogy a szövetségi állam eleget tegyen Ankara kiszolgáltatási kérvényének és kitoloncolja a büntetett előéletű méregkeverőt.

Félő, hogy Törökországban a hazaárulással vádolt Kaplanra nem jogállami per várna – hangzott a még nem jogerős, viszont széles körű felháborodást kiváltó ítélet. Az általa irányított szervezet nyíltan harcol a törökök laiciztikus – az egyház hatáskörét kizárólag a vallási kérdésekre korlátozni akaró – struktúrája ellen, és ezért szülőföldjének igazságszolgáltatása az állam ellenségének tartja.

Az antidemokrata kalifa a tavasszal hagyta el a börtönt, miután erőszakra és gyilkosságra való felbujtás miatt négyévi szabadságvesztésre ítélték. A külföldi menekültek elismerésével foglalkozó szövetségi hivatal két éve szorgalmazza Kaplan politikai menedékjogának visszavonását és azonnali kitoloncolását. A bíróság salamoni döntése nemkívánatos személynek nyilvánította ugyan a radikális bűnözőt, aki azonban ezen csak hahotázik, és kigúnyolja az ország humanitását, hiszen ha jogtalanul is, de nyugodtan maradhat Németországban. A bíróság határozata felháborodást váltott ki a politikusok körében is. Günther Beckstein bajor tartományi belügyminiszter szerint a külföldiekre vonatkozó törvények semmit nem érnek, ha azok segítségével nem lehet olyan bűnözőktől megszabadulni, mint Kaplan. Wolfgang Bosbach, a CDU belpolitikai szakértője szerint könnyen az a nevetséges helyzet állhat elő, hogy Kaplan németországi tartózkodásának költségeit végül az adófizetőknek kell majd fedezniük.

Edmund Stoiber és Guido Westerwelle a Kaplan-affér politikai tarthatatlanságára hívta fel a figyelmet. „Felháborító, hogy Törökország EU-felvételéről tárgyalunk, miközben nem tudjuk kitoloncolni oda a bűnözőket” – hangoztatta a bajor miniszterelnök. A liberálisok pártelnöke szerint, ha a szövetségi kormány az EU-ba akarja behozni Törökországot, akkor biztosítson Kaplan számára olyan eljárást is, amely megfelel az unió normáinak. A kritikusok meglátása szerint Otto Schily szövetségi belügyminiszter nem készült fel megfelelően arra, hogy Ankarától ilyen értelmű ígéretet kapjon. A török igazságszolgáltatás jogállamiságának kétségbevonása annál is inkább érthetetlen, mert éppen a közelmúltban törölték el a halálbüntetést, és a kurd munkáspárt elnöke elleni per bizonyította: prominens vádlottaknak nem kell megtorlástól tartaniok. A belügyi tárca Münsterben fellebbez a kölni ítélet ellen. A paragrafusok és instanciák labirintusában ügyes ügyvédek azonban még évekre elodázhatják a végső és megfellebbezhetetlen ítéletet.