Tizennégy éves Magyarországon az önkormányzati rendszer. Ennek örömére tartották meg tegnap az önkormányzatok napját. Van ok ünneplésre, vagy éppen ellenkezőleg?
– Sajnos, ünnepre semmi okunk. Tizenhárom esztendős múlt után nem gondoltam volna, hogy az önkormányzatiság jövőre az ideinél is súlyosabb válságát élheti át. Egyetlenegy kormánynál sem fordult még elő ugyanis – kivéve a mostanit –, hogy rátették a kezüket az önkormányzatok szabadon felhasználható saját bevételeire, illetve azokra az összegekre, amelyről a polgárok dönthettek eddig.
– Mivel jellemezné a kormány elé került költségvetési tervezet önkormányzati fejezetét?
– Ha két szóval kellene jellemeznem, akkor ez a megdöbbentő és a katasztrofális lenne. Megdöbbentő azért, mert a miniszterelnök kijelentette, hogy 2004-ben sem fogják az önkormányzatok megkapni a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek fedezetét, és ezzel párhuzamosan mintegy ötvenezer fő elbocsátásáról rendelkezett.
– Ez országszerte hatszázalékos közalkalmazotti létszámleépítést jelent. Újabb óvodák és iskolák bezárására és intézmény-összevonásra kell számítani?
– Sajnos, ez sincs kizárva. Azt azonban tudnia kell a kormánynak, hogy ez a költségvetés nem 3200 polgármester ügye, nem 3200 képviselő-testületnek okozna kárt, hanem a Magyarország falvaiban és városaiban élő embereknek.
– Mennyi pénz hiányzik a büdzséből ahhoz, hogy az önkormányzatok finanszírozni tudják a hozzájuk rendelt alapellátásokat, illetve a szükséges fejlesztéseket?
– Legkevesebb kétszázötvenmilliárd forint.
– Nem túlzás ez az összeg?
– Az önkormányzatok párthovatartozástól függetlenül emelték fel a hangjukat a költségvetési javaslattal kapcsolatban. Az MSZP-s és SZDSZ-es polgármesterek által vezetett önkormányzati szövetségek is megfogalmazták azt, hogy 2004-ben 2003-hoz képest kétszázötven–háromszáz milliárd forint többletre van szüksége a településeknek. Azért ekkora összegre, mert így lehet biztosítani azt az önmagában gyenge színvonalat 2004-ben, mint amit 2003-ban tudtunk. Ehhez képest százötvenmilliárd forinttal kevesebbet kapunk. Ebből egyértelműen kitűnik: az európai csatlakozás vesztesei a magyar falvak és városok lesznek. Nemhogy előrelépés történne, hanem visszalépés. Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ismét a tanácsrendszer köszön vissza az önkormányzatok és a kormány közötti kapcsolatban. Ekkor volt ugyanis jellemző az, ami jövőre is várható, hogy a kormány megmondja a helyhatóságoknak, mire költhetik a polgárok által befizetett forintokat.
– Az uniós csatlakozás küszöbén javában folynak az uniós pályázatok előkészítései, amelyeknél minimum tízszázalékos önrészt kell vállalniuk a helyhatóságoknak, ráadásul adott esetben a teljes beruházási összegre kérhetnek garanciát az önkormányzatoktól. A központi büdzsé tervezetének ismeretében hogyan látja, elmaradhatnak egyes uniós beruházások? Lesz elegendő önrészük ezek finanszírozásához a településeknek?
– Ezzel a költségvetéssel Európa hátsó udvara leszünk. Az EU-pénzek előfinanszírozott források, a tízszázalékos önrészt az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Nem akarom az ördögöt előre a falra festeni, de az önkormányzatok jelentős része várhatóan nem tudja majd kigazdálkodni a fejlesztési forrásokhoz szükséges önrészt.
– Milyen konkrét áremelésekre számíthatnak jövőre az emberek az alulfinanszírozott önkormányzatok miatt?
– Az energiaár-emelés és a kormány által beterjesztett áfakulcsok növelése miatt drasztikusan drágulnak a helyi közszolgáltatások árai. Vagyis kényszerűen emelkedik a víz-, a csatornadíj, a menetjegy, a távfűtés és a lakbér ára. De szintén tovább nő jövőre a villany és a gáz ára is. Ahogy az idén sem kompenzálta az áremeléseket az állam, így jövőre is óriási többletkiadásokat jelent az önkormányzatoknak, többek között az intézményeik működtetésében.
– Újabb önkormányzati adókra is számítani kell? Felmerülhet esetleg az ingatlanadó bevezetése egyes helyhatóságoknál?
– Az önkormányzatok nem tudnak és nem is akarnak újabb adókat kivetni, hisz tudjuk, hogy a központi adóterhek már így is elviselhetetlen nehézségeket jelentenek a polgárainknak. A kormány becsapott bennünket, hiszen Medgyessy Péter személyesen ígért több pénzt az önkormányzatoknak. Jelen helyzetben három dolgot tehetnek az önkormányzatok: nem tudnak bért fizetni alkalmazottaiknak és kénytelenek elbocsátani őket, vagy felélik a vagyonukat. Az elmúlt évben 208 milliárd forint volt az önkormányzatok vagyonértékesítésből származó bevétele, jóval magasabb, mint azt megelőzően. A harmadik, hogy hitelt vesznek fel, ha kapnak. Az önkormányzatok adósságállománya már így is megkétszereződött, 66 milliárdról 120 milliárd forintra nőtt.
– Dióssy László, Veszprém SZDSZ-es polgármestere azt mondta, hogy akár bizonyos időszakokra bezárják a város okmányirodáit, tiltakozásul a megszigorítások miatt. A Fidesz önkormányzati tagozata nem készül valamilyen demonstratív lépésre?
– Az a módszer, amelyet Dióssy polgármester kollégám említett, vagyis hogy az önkormányzatok a demonstrációtól sem riadnak vissza, sajnos, való igaz. Az okmányirodák időszakos bezárásával viszont nem értek egyet, mert ezzel a polgárainknak okoznánk még több kellemetlenséget. Azt viszont nem tartom kizártnak, hogy megérjük azt a szégyent, amely fiatal demokráciánk történetében még nem fordult elő: a polgármesterek saját településtáblájukat a magasba emelve tiltakoznak a falvak és városok elkeserítő helyzete miatt.
– A végén térjünk át egy másik botrányra. A bécsi őrizetben lévő Kulcsár Attila a szocialista politikusok elmondása szerint a tavaly őszi választások után azzal az indokkal kereste fel az MSZP-s polgármestereket, hogy a pénzintézet önkormányzati üzletágának vezetőjeként jó befektetési ötleteket ajánl. Fideszes polgármestereket is megkeresett Kulcsár?
– Nem. Valószínűleg bennünk nem látott fantáziát.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
