Értelmezéstől függő agrártámogatások

Az egyszerűsített kifizetési rendszer alkalmazását javasolja az MSZP az európai uniós mezőgazdasági támogatásoknál az EU-csatlakozás után. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is ugyanezen módszert javasolja. Az ellenzéki politikusok szerint a támogatások mértéke azonban függ a koppenhágai megállapodás értelmezésétől.

Az egyszerűsített kifizetési rendszer alkalmazását javasolja az MSZP az európai uniós mezőgazdasági támogatásoknál az EU-csatlakozás után – közölte tegnap Németh Imre agrárminiszter a szaktárcánál tartott négypárti egyeztetés után. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) amellett van, hogy a csatlakozás után a legszélesebb rétegeket lehessen segíteni, és a legtöbb forráshoz juthassanak hozzá a gazdálkodók, valamint az ágazatok is – mondta a miniszter.
Az MDF-es Medgyasszay László azonban a jelenleginél több információt vár a minisztériumtól, és szerinte az sem mindegy, hogy a koppenhágai megállapodásban foglaltakat miként értelmezzük. Az értelmezésen ugyanis tízmilliárd forintok múlhatnak, ennyivel több, illetve kevesebb támogatást kaphatnak termelőink.
*
Nem mindegy, hogy az uniós támogatásokat 30 százalékkal egészíthetjük ki, vagy az itthoni támogatások mértékét emelhetjük az uniós szint 55 százalékára – mondta Medgyasszay László, az MDF agrárpolitikusa.
A hagyományos területalapú támogatás szerint a közvetlen kifizetések 3,487 millió hektárt érintenének, és a csatlakozási szerződésben rögzített 25 százalékos uniós támogatás 30 százalékos nemzeti támogatással egészíthető ki, ami 80-90 milliárd forintot jelent. Az egyszerűsített támogatási rendszer szerint azonban 5,2 millió hektárra kellene „szétteríteni” az uniós 25 százalékot, ebben az esetben a kertészeti és az ipari növényekre, valamint a gyepre és az erdőterületekre is járna támogatás. A megnövekedett terület miatt azonban a gazdák hektáronként már nem az uniós szint 25, hanem csak 15 százalékát kapnák. Utóbbi esetben a 30 százalékos nemzeti támogatással is csak az uniós támogatási szint 45 százaléka jutna a magyar termelőknek. Ha azonban a koppenhágai szerződést úgy értelmezik, hogy a közvetlen kifizetések az uniós szint 55 százalékára egészíthetők ki, akkor az már 110-120 milliárd forintnyi – és 40 százalékos – nemzeti támogatást jelent.
Az értelmezési kérdés tehát súlyos pénzeket adhat magyar gazdáknak, vagy éppen vehet el tőlük. Értesüléseink szerint a koppenhágai megállapodás előzményeként vázolt értelmezést az unió szorgalmazza, és mostanság már az agrártárca is.
– A tisztánlátáshoz több információra lenne szükség, hogy állást tudjunk foglalni a kérdésben – mondta az agrárpolitikus. Az agrártárcánál tartott megbeszélés után az MSZP-n kívül sem a Fidesz, sem az SZDSZ képviselője nem foglalt állást a kérdésben.
Medgyasszay László elmondta: január elsejétől már az uniós szabályozás szerint akarja folyósítani a támogatásokat az agrártárca. – Ha ez valóban bekövetkezik, 40-50 milliárd forinttal kevesebb pénzhez jutnak a termelők, mert ez esetben nem nyújthatók fejlesztési támogatások, és elmarad a csatlakozás előtti utolsó fejlesztési boom. A minisztérium döntéseinek következményeként tehát akár százmilliárd forinttal is kevesebb pénz kerülhet jövőre a mezőgazdaságba – tette hozzá Medgyasszay.
Németh Imre hangsúlyozta: az alkalmazható kifizetési rendszer meghatározása azért jelent nehézséget, mert az utóbbi hónapokban az EU agrárreformja előrehaladt, és ennek kapcsán változott a magyar álláspont is.