Líbia fizet az elismertségért

A politikailag megbélyegzett Líbia nagy árat fizet azért, hogy hosszú évek után végre visszakerülhessen a szalonképesnek tartott és diplomáciailag elfogadott országok sorába. A Lockerbie felett felrobbantott amerikai utasszállító gépen utazó áldozatok családtagjainak már korábban letétbe helyezett 2,7 milliárd dollárt, egy elvi megállapodás értelmében pedig a francia UTA gép elleni 1989-es merénylet ügyében is „nagyon-nagyon megfelelő” ajánlat született.

Moamer el-Kadhafi éppen az őt hatalomra juttató államcsíny harmincnegyedik évfordulóján jelentette be, hogy Líbia egyezségre jutott Franciaországgal az UTA légitársaság 1989-ben felrobbantott gépén elhunytak családtagjainak járó kártérítés ügyében. Az összeg a francia családtagok egyik ügyvédje, Francis Szpiner szerint „nagyon-nagyon megfelelő lesz”.
Az észak-afrikai ország számára hatalmas a tét, hiszen Tripoli reményei szerint a Lockerbie-ügyben már átutalt közel hárommilliárd dollárral, illetve a francia állampolgároknak fizetendő összeggel Líbia egyszerűen megvásárolhatja kedvezőbb világpolitikai státusát. A Tripolit 1992-től szankciókkal sújtó ENSZ ugyan elviekben már a Lockerbie-merénylet gyanúsítottjainak kiadásakor megenyhült, Franciaország a szankciók végleges feloldásának megakadályozásával fenyegetőzött. Párizs a Lockerbie-ügy lezárását követően bejelentette, hogy igényt tart a korábban „mindössze” harmincnégymillió dolláros jóvátétel ígéretével lezárt UTA-dosszié újratárgyalására, s célzott arra, hogy ha a francia gép áldozatai nem kapnak a skóciai merényletben elhunytaknak juttatott jóvátétellel arányos kártérítést, Franciaország vétójogával élve útját állhatja a Tripolit kiközösítő szankciók megszüntetésének. A francia légitársaság 1989-ben Niger fölött felrobbantott DC–10-es gépén százhetven személy, köztük ötvennégy francia vesztette életét. A párizsi reményeknek megfelelően a líbiai taktikusok úgy számoltak, – kerül, amibe kerül – pontot tesznek az ügy végére, annak ellenére, hogy a tripoli keményvonalasok egy része mindent megtett az egyezség megszületésének megakadályozására, s Párizsban is legfeljebb kis összegű kompenzációban bíztak.
A nemrég még az iraki agreszszió ellen (szerinte) nem elég erőteljesen fellépő, az Arab Ligából való kilépéssel fenyegető Kadhafi azonban utánaszámolt, s a jelek szerint hosszú távú terveibe beleillett a nyitás felé mozdító gesztus. A magabiztos ezredes vasárnap esti beszédében ki is fejtette, hogy „az UTA-ügy körüli probléma rendeződött, és a Lockerbie-ügy is mögöttünk van. Új lapot nyitunk a Nyugathoz fűződő kapcsolatainkban”. Továbbra is kérdéses azonban, hogy Líbia mindörökre megbélyegzett marad-e, vagy egy banki átutalással beléphet a „kivételezettek klubjába”.
***
Tripoli Berlinnek is fizet.
A líbiai Kadhafi Alapítvány nemrégiben Berlinben is jelentkezett, jelezve: hajlandó kárpótlást fizetni a nyugat-berlini La Belle diszkó ellen elkövetett merénylet kárvallottjainak, illetve az áldozatok hozzátartozóinak. A gesztus azonban nem jelenti a bűncselekmény vállalását. Korábban a Der Spiegel című német hetilap írt arról, hogy Líbia nemcsak a Lockerbie-merénylet áldozatainak hozzátartozóit kárpótolná, hanem a La Belle-ügyben is hajlandó fizetni. A főleg amerikaiak által látogatott La Belle diszkónál 1986-ban robbant pokolgép. Hárman meghaltak, több mint kétszázan megsebesültek. Az illetékes berlini bíróság 2001-ben a líbiai titkosszolgálatot tette felelőssé a robbantásért. (MTI)