Uniós bírákat keresnek

Még mindig nem született döntés annak a két bírónak a személyéről, illetve megválasztásuknak körülményeiről, akik hazánkat képviselik majd az Európai Unió igazságszolgáltatási fórumain.

Az őszi politikai élet egyik sarkalatos kérdése lehet, hogy ki jelölje azokat a bírókat, akik Magyarországot képviselik majd az Európai Közösségek Bíróságán (EKB), valamint az EKB mellett működő elsőfokú bíróságon. Az EKB az unió legmagasabb szintű bírói fóruma, amelynek hatásköre kiterjed a EU-tagországok egymás közötti, illetve a tagállamok és az unió különböző szervezetei közti vitákra. A bíróság döntése végleges és megfellebbezhetetlen.
Az uniós országokban nincs egységes formula arra, hogy ki jelölje a bírókat az EKB tagjának. A legtöbb országban a kormány dönt a bíró személyéről, figyelembe véve a jelöltről a legfelsőbb bíróság elnökének a véleményét. Van olyan ország is, ahol a parlament határoz a jelöltekről. A hazánkat képviselő bírók jelöléséről továbbra sincs végleges elképzelés, de még az érintettek személyéről is keveset lehet tudni – derül ki Vastagh Pál (MSZP), az alkotmányügyi bizottság elnökének szavaiból. Szerinte pár héten belül sikerül dűlőre jutni a kérdésben. Ugyanakkor elhúzhatja a jelölést, hogy eddig az ügyben a kormány semmilyen egyeztetést nem folytatott az ellenzékkel.
Pedig a kérdésben már azért is dönteni kellett volna, hogy az érintetteknek legyen elég idejük felkészülni a munkára, hiszen jövő május elsejétől már ítélkezni is fognak a magyar bírák.
Szakértők valószínűnek tartják, hogy kormánydöntéssel választják ki a leendő bírót, ugyanakkor kérdéses, hogy ebben az esetben figyelembe veszik-e a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének véleményét.
Az EKB tagja csak az a személy lehet, aki az adott országban megfelel a legmagasabb bírói tisztséghez szükséges feltételeknek, vagy nagy tekintélyű jogász, valamint beszél franciául, amely a luxemburgi bíróság tárgyalási nyelve. A bírák megbízatása hat évre szól, ám az korlátlanul megismételhető.
Információink szerint a magas bírói tisztségre Harmathy Attila alkotmánybíró, illetve Kecskés László pécsi jogászprofesszor a legesélyesebb. Szóba került még Sajó András, illetve Lamm Vanda professzorok neve is. Úgy tudjuk: a korábban esélyesként emlegetett Solt Pál volt LB-elnök jelölését az Igazságügyi Minisztérium nem támogatná.