Vita a sertésminősítés körül

Az új sertésminősítési módszer alkalmas lehet a kis vágóhidak bezárására – vélik egyes vágóhíd-tulajdonosok. A Vágóállat és Hús Terméktanács azonban szeretné szigorítani és központosítani a sertések vágás utáni minősítését.

Arra való hivatkozással akarják a kisebb hazai vágóhidakat visszaszorítani, hogy Dániában öszszesen négy vágóhíd 23 millió sertést vág éves szinten – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő kisvágóhíd-tulajdonos. Állítását alátámasztandó, elmondta: az új, hatályos rendelet szerint csak minősített félsertésből származó hús kerülhet a fogyasztókhoz. A minősítés felügyeletét az agrártárca a rendelettel átruházta az Országos Mezőgazdasági és Minősítő Intézetre (OMMI).
A minősítéshez használatos UltraFon nevű műszereket állami dotációval, kizárólagos beszerzési jog birtokában megvásárolta a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT), s átadta egy általa alapított egyszemélyes cégnek, a Húsvertikum Kft.-nek. A Húsvertikum Kft. a készülékeket továbbadta a EC-Controll Kft.-nek, így a minősítéshez szükséges gépeket már csak ettől a cégtől lehet igényelni, feltehetően négyezer forintnál magasabb összegért. Van más veszélye is ennek a monopolhelyzetnek. Mivel a cégnek a többi minősítő szervezet konkurencia, ezért akár a vágóhíd, akár a minősítő szervezet bérelné a műszert, nem biztos, hogy kapna is, mert az anyaszervezet (EC-Control Kft.) is vállalja az adott vágóhíd minősítését. Ez megint azt eredményezheti, hogy nő a vágási költség, s ez a termelési költségeket is növelni fogja a továbbhárítás miatt.
Mindamellett a földművelésügyi tárca leállította a további minősítő szakemberek képzését – ismertette a vágóhíd-tulajdonos. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a jelenlegi uniós tagállamokban heti 200 sertés vágásáig nem kötelező a minősítés, addig nálunk igen. Sajnálatos, hogy a kötelező minősítést a hírek szerint az érdekképviseletek kezdeményezték. A minősítésképzés leállításával azonban előállhat az a helyzet is, hogy nem rendelkezünk majd a belépéskor elég minősítő szakemberrel, és minősítés hiányában biztosan le kell állni jó néhány kisvágóhídnak.
Zádori László, a VHT titkára munkatársunknak elmondta, a terméktanács két évvel ezelőtt alapította a Húsvertikum Kft.-t, amely megvásárolt száz darab UltraFon készüléket és 12 darab, szintén minősítésre alkalmas szúrószondát. A kft.-t azért kellett megalakítani, mert a VHT nem folytathat gazdasági tevékenységet, a készülékeket viszont a Húsvertikum bérbe adta havi négyezer forintért azoknak a vágóhidaknak, amelyek hajlandók voltak a vágás utáni minősítés elvégzésére. A készülékeket azonban a VHT saját forrásaiból, állami támogatás nélkül vásárolta. Ezt egyébként minden minősítő szervezet megteheti, mert a terméktanács nem rendelkezik kizárólagos vásárlási joggal – tett hozzá Zádori.
Az FVM időközben módosította a vágás utáni minősítésről szóló rendeletet is, amelyben előírta, hogy a minősítő szervezeteknek kell a minősítő készülékekkel rendelkezniük. A VHT ezért a minősítő berendezéseket átadja a minősítő szervezeteknek. Ma 27 ilyen szervezet létezik, ami nonszensz. Hollandiában viszont egyetlen szervezet végzi a sertések vágás utáni minősítését. Az új rendelet szerint az OMMI csak azoknak a szervezeteknek hosszabbítja meg a működési engedélyét, amelyek húsz főnél több embert foglalkoztatnak, és biztosítják a minősítők vágóhidak közötti rotációját. A szigorítást és ennek a piacnak a tisztítását, ésszerűsítését tehát az OMMI végzi, mi pedig minden olyan szervezetnek biztosítunk műszert, amelyet az OMMI elismert – mondta a VHT titkára.