Miképp érinti az Európai Uniós csatlakozás a hazai befektetésialap-piacot? – erre a kérdésre várt választ a Bamosz a PriceWaterhouseCoopers tanácsadó cégtől. A felmérésben a 17 legnagyobb magyarországi alapkezelő munkatársai vettek részt, s a tanulmány szerzői interjúkat készítettek a régióban érdekelt külföldi alapkezelők munkatársaival is. A hazai befektetésialap-piacról készített állapotfelmérés során a tanácsadó megállapította, hogy a hazai megtakarítások szerkezete még mindig túlzottan bankbetétcentrikus. A befektetési alapoknak mindössze 11 éves múltjuk van. Ez idő alatt elsősorban a bankok és biztosítótársaságok hoztak létre alapkezelőket, s ezek többsége külföldi tulajdonban van. A befektetési jegyek piaca a kilencvenes évek első felében visszafogott volt, 1996-tól viszont a pénzügyi szektor egyik húzó termékévé vált. Az elmúlt években az alapokban kezelt vagyon növekedési üteme elérte az évi 23 százalékot.
Szembeszökő különbség van a hazai és a nyugat-európai fejlett piacokon alkalmazott díjak között. Amíg a hazai alapok sokszor csak jelképes, néhány száz forintos díjat, addig a fejlett piacokon általában egy–négy százalékot számítanak fel a vásárláskor és további fél százalékot a visszaváltáskor. – Nehéz lenne megjósolni, hogy az EU-csatlakozás után milyen gyorsan mehet végbe a díjstruktúra kiegyenlítődése – válaszolta kérdésünkre Holtzer Péter, a Bamosz elnökségi tagja, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. Az alapkezelők ilyen irányú törekvéseinek az erős piaci verseny szab gátat.
A hazai alapkezelők számára a legnagyobb kérdés, hogy az EU- csatlakozás után meg tudják-e őrizni pozícióikat, vagy a hazai piacot is eluralják a külföldi befektetési alapok? A PWC tanulmánya szerint ez a fenyegetettség a monetáris unióhoz való csatlakozást követően válik erőteljessé, s addig a hazai szereplők felkészülhetnek olyan termékekkel, amelyek a befektetők számára továbbra is vonzók lehetnek, s amennyiben az alapkezelők a piacnyitás előnyeit is kihasználják – termékeikkel megjelennek az EU pénzpiacain –, akkor némiképp kompenzálhatják a külföldi befektetési jegyek itteni megjelenését.
Aktív piaci jelenléttel igyekszik megerősíteni pozícióját a legnagyobb hazai független szereplő, az Európa Befektetési Alapkezelő. Sajátos módon egyetlen termékkel vannak jelen a piacon, ám ebben – az Európa Ingatlanalapban –
több mint 15 milliárd forintot gondoznak. Növekedésük figyelemre méltó, hiszen az év elején még 6,2 milliárd forintnál tartottak. Az alap fennállása – 2001 márciusa – óta évi 12,06 százalékos hozamot termelt a befektetői számára. Jelenleg a kezelt vagyon fele talált helyet az ingatlanpiacon, a többi állampapírokban kamatozik. Forgó Ferenc, az alapkezelő egyik alapítója munkatársunknak elmondta: céljuk a hetven százalék körüli ingatlanfeltöltöttség. A jelenlegi ingatlanportfólióban a legnagyobb értéket egy több részből álló befektetés jelenti. Az Audi győri gyárának szomszédságában vásároltak egy 1790 millió forint értékű, korszerű raktárakból és irodákból álló objektumot, amely mellett ötszázmillió forint értékű további telkek állnak az alapkezelő tulajdonában, ahová további, 30-35 ezer négyzetméternyi raktár és iroda építhető.
Az alapkezelő az állampapírpiacon elérhetőnél tartósan magasabb hozamok mellett figyelemre méltó ingatlanokat is kínál. Az év végére elkészülő budapesti, Márton utcai lakásokat már értékesítették, de a szintén kilencedik kerületi Mihálkovics utában még több mint száz lakás vár vevőre, négyzetméterenként 260–300 ezer forintért. Ez a projekt jövő őszre készül el.
Az év végéig mind az új lakások, mind az építési telkek piacán felfutásra lehet számítani, hiszen a képviselők előtt van az a pénzügyminisztériumi javaslat, amely szerint a jövő évtől a telkek után is 25 százalékos áfát kell a vevőknek fizetniük. Az Európa Ingatlanalap Piliscsabán 31 darab építési telket kínál, a várható változások miatt az év végéig darabonként hét-nyolc millió forintért.
origo.hu
Lesz mínusz fok is, mutatjuk, milyen lesz az időjárás a jövő héten
