Beterjesztette az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a parlament elé az elektronikus hírközlési törvény javaslatait. Az Országgyűlés informatikai és hírközlési bizottságának legutóbbi ülésén a törvényjavaslathoz 216 módosító indítvány érkezett, ám mindössze 15-öt szavaztak meg a képviselők – ami jól mutatja, hogy döntően a tárca elképzelései valósulnak meg. A távközlésben érdekelt cégek, illetve érdekképviseleti szervezetek álláspontja szerint a leendő törvény megfelelően szabályozza majd az elektronikus hírközlési piacot, ugyanakkor a szolgáltatók is módosításokat javasoltak, amelyek nagy részét szintén elvetették. A 2001 óta hatályban levő hírközlési törvény megváltoztatását piaci folyamatok és az uniós jogharmonizáció tette indokolttá: évente húsz százalékkal nőtt a mobilforgalom, ezzel szemben 27 százalékkal csökkent a vezetékes telefonvonalak használata.
A Matáv Rt. vezetői kifogásolják, hogy a leendő törvény szerint olyan többletszolgáltatásoknak kellene eleget tennie a cégnek, amelyek nem szerepelnek az uniós szabályozásban. Egyelőre indokolatlan lenne – a Matáv szerint – az átalánydíjas internetszolgáltatási kötelezettség előírása, és a kötelező hívásrészletezés is sokba kerülne. Az alternatív távközlési szolgáltatók javaslatai szintén nem értek célba, így például az árprés kérésköre sem került a javaslatok közé, és véleményük szerint a Távközlési Tanács lehetőségei is korlátozottak. Az internetszolgáltatók részéről felmerült annak igénye, hogy törvényi szinten akadályozza meg a kormány a széles sávú szolgáltatásban az új monopólium kialakulását, a kábeltelevíziós cégek képviselői pedig szeretnék elérni, hogy töröljék el a médiatörvényben levő, földrajzi alapon megfogalmazott egyhatodos szabályt.
origo.hu
Péntektől új sebességkorlátozást vezetnek be a Budai alsó rakparton
