Az elszalasztott lehetőségek éve

A Magosz évértékelése szerint az idei év hatásait csak később lehet érezni, de az biztos, hogy az elszalasztott lehetőségek esztendeje volt, és még annak az esélye sem teremtődött meg, hogy a magyar mezőgazdaság érdemi módon felkészülhessen az uniós csatlakozásra.

A természeti katasztrófák és az elszalasztott lehetőségek éve volt 2003, de főleg ez utóbbi hatásait csak a következő években lehet igazán érezni – ismertette a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) tegnapi évértékelő tájékoztatóján Jakab István, az érdek-képviseleti szervezet elnöke. Hozzátette, az idei volt az utolsó év, amikor még tisztán magyar mezőgazdaságról lehetett beszélni, hiszen az uniós csatlakozástól már itthon is a közösségi normák érvényesülnek.
Az idén viszont nem teremtődött meg annak az esélye, hogy a magyar mezőgazdaság érdemi módon felkészülhessen az uniós csatlakozásra. Ezért azonban nem az esztendőre jellemző természeti katasztrófák felelősek. Sokkal inkább a kormány, amely a természeti csapások hatásait későn, elégtelenül és számunkra mindmáig elfogadhatatlan módon próbálta meg kezelni. A kabinet ugyanis már a tavaszi fagykárokra is későn reagált, az aszálykároknak pedig csupán öt százalékát térített meg az erre jogosult gazdálkodóknak. Elméletileg ugyan tíz-, gyakorlatilag azonban csak ötmilliárd forintot szánt kárenyhítésre a kormány, miközben a kiesés nagysága elérte a kétszázmilliárd forintot, amelyből 160 milliárd forint a növénytermesztés, negyvenmilliárd pedig az állattenyésztés vesztesége volt – mondta Jakab István. Hozzáfűzte, az aszálykárenyhítés másik módja, a kedvezményes hitelek folyósítása a Magosz tagságát szintén kedvezőtlenül érintette, hiszen zömük kellő fedezet hiányában nem jutott hozzá.
Az elnök az EU-csatlakozásra való felkészülés kapcsán elmondta, Koppenhága után még volt némi remény a sikeres felkészítésre, de az, mivel időközben megváltoztatták a feltételeket, elúszott. Túl későn derült ki, hogy az egyszerűsített területalapú kifizetést kell alkalmaznunk, ráadásul ezzel a hazai állattenyésztés sorsa is megpecsételődött. Példaként elmondta, hogy ma még a minden tekintetben uniós színvonalon termelő sertéstartó gazdaságok is 3–4000 forintnyi veszteséget termelnek állatonként, de nem jobb a helyzet sem a baromfi-, sem a szarvasmarha-ágazatban.
Ezért és az agrárágazat jelenlegi helyzete miatt a Magosz a nemzeti agrárkerekasztal azonnali összehívását kezdeményezi, mivel a kormány már másfél hónapja húzza ennek a lépésnek a megtételét – jelentette ki Jakab István. Emellett – folytatta – követeljük, hogy a 2004-es költségvetést úgy alakítsák át, hogy a gazdáknak legalább esélyük legyen a felkészülésre. A januárra ígért százmilliárdos hitelcsomagot pedig úgy hirdessék meg, hogy azt minden, az uniós támogatásra jogosult termelő ténylegesen igénybe vehesse, a fedezet pedig az uniós támogatás legyen.