Ausztria legkeletibb részén a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület a magyarok egyetlen, hivatalosan elfogadott képviselője. A szervezet vezetőségi tagja, a hatvanéves Pöschl János kiválóan kommunikál ősei nyelvén, és készséggel igazolja a sejtést: német neve ellenére Budapesten született.
– Politikai értelemben sajnos nincs túl nagy jelentősége Burgenlandnak Magyarországon. Ha ugyanis a határon túli magyarokról esik szó, a burgenlandi magyarokat elég gyakran meg sem említik. Tudják, hogy vagyunk, de mint jelentéktelen tényezőt – hiszen alig hétezer fős az itteni magyarság – elhanyagolják. Ennek ellenére egyfajta nosztalgia lett úrrá rajtunk Magyarország és az anyanyelv iránt – kezdte a beszélgetést az ausztriai magyarság egyik vezetője. – Burgenland sajátossága abból fakad, hogy míg a többi elcsatolt egykori országrészben a magyarság vállalása egyfajta nyugatiságot jelentett, addig itt fordítva volt. Hogy mégis megőrződött valamiféle identitástudat, az a korábbi paraszti életformának köszönhető. A burgenlandi magyaroknak a szó hagyományos értelmében nincs magyar öntudatuk, ám annál erősebb lokálpatrióta érzések fűtik őket.
Szerinte ez annyit jelent: az itteniek ragaszkodnak szülőföldjükhöz, a nyelvhez és a hagyományokhoz, amelyeket felmenőiktől örököltek.
Pöschl János elmondta, hogy a Burgenlandban élő magyar népcsoport döntő része paraszt és iparos, nagyon szűk értelmiségi réteggel.
A magyar nemzetiségűek „szigetekben” élnek, azaz a mai napig meghatározó lélekszámú magyar népességgel rendelkező települések – Felsőőr (Oberwart), Felsőpulya (Oberpullendorf), Őrisziget (Siget an der Wart) és Alsóőr (Unterwart) – nem egymás szomszédságában találhatók. Talán kevesen tudják, hogy az 1921-es elcsatoláskor a térség lakóinak alig tíz százaléka beszélt magyarul.
A kisebbségek életében órási törést jelentett az anschluss, a harmadik birodalom brutális beavatkozása. Noha 1945 után az osztrák kormány ismét biztosította az alapvető nemzetiségi jogokat a magyar népcsoport számára, az anyanyelv oktatása az ötvenes–hatvanas évek végére általános válságba került. Ennek oka a vasfüggöny volt, s mivel mindkét oldalt a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte, a szülők maguk adták német iskolába a gyermekeiket. Miközben Magyarország a szovjet megszállás alatt a szocializmust építette, nyugati szomszédunknál a piacgazdaság törvényei érvényesültek. A gazdasági fejlődés következtében is erősödött az asszimiláció, hiszen a szögesdróttal és aknamezőkkel elválasztott határ keleti oldalán az életszínvonal nagyságrendekkel az ausztriai alatt stagnált.
– A hidegháború idején gyakorlatilag a kommunistaság vállalása volt az, ha a burgenlandiak tartották a kapcsolatot az anyaországi magyarokkal. Nyugaton, így Ausztriában is ez felért a hazaárulással – érzékeltette az akkori helyzetet a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület vezetőségi tagja. A kommunista rendszer bukása, Magyarország Nyugat felé nyitása, az 1990-es rendszerváltozás megváltoztatta a kialakult képet.
Bár nehezen vállalható a Gorenje-korszak bevásárlóturizmusa óta – amikor is a kék útlevéltől és az 50 dolláros kerettől megrészegült honfitársaink az osztrák– magyar határ közelében költötték el kemény valutájukat –, a burgenlandi áruházak szívesen alkalmaznak magyar ajkú munkaerőt, sőt az osztrák cégek magyarországi egységeiben is az jut álláshoz, aki bírja a magyar nyelvet. Az elemi és a polgári iskolákban is reneszánszát éli a magyar nyelvű oktatás. Felsőőrön 1992 óta kétnyelvű gimnázium is működik.
Pöschl János egy érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet: miközben az őshonos nagyszülők magyarul beszélnek unokájukkal, a köztes generáció, vagyis a negyvenes–ötvenes korosztály csak németül ért.
Azt mindenesetre elkönyvelhetjük, hogy a „sógorok” a szomszédos államok közül Magyarországot kedvelik leginkább. Közös a történelmi múlt, s a magyar mentalitás rokonszenvesebb egy osztráknak, mint a cseh, a szlovák vagy a szlovén – hangsúlyozta az őrvidéki magyarok szervezője. Nem a véletlen műve tehát, hogy a hatóságok éppen az Ausztriát sújtó uniós szankciók idején valósították meg az osztrák kormány szándékát, miszerint 2000 őszétől azokban a községekben, ahol a magyar nemzetiségű lakosok aránya eléri a jogszabályban rögzített határt, magyar nyelven is intézhetik ügyeiket az osztrák állampolgárok. Az egykori Őrvidék több településén magyar nyelvű helységnévtáblákat is kihelyeztek.
Megkerülhetetlen kérdés Burgenland és az Európai Unió viszonya. Az eleddig Ausztria szegényházának tartott vidék ugyanis az átlagosnál jóval nagyob brüsszeli pénzhez jutott. Pöschl János erről azt tartja: igaz is, meg nem is. Szerinte az EU csak a nagytőkéseket támogatja, a kis- és közepes vállalkozások Ausztriában sem élvezhetik a nyugati közösség forrásait, ráadásul a bonyolult adminisztráció is nehezíti a támogatások lehívását – hangsúlyozta.
Végezetül arra voltunk kíváncsiak, miként viszonyul Burgenland hazánk jövő évi uniós csatlakozásához. Ausztria keleti részén kissé félnek a beáramló olcsó munkaerőtől, ám az ezzel kapcsolatos türelmi idő, vagyis az öt plusz két éves munkavállalási korlátozás valószínűleg megnyugtatja a riadozókat. S bár az idő kerekét nem lehet visszafelé forgatni, Magyarország Ausztriához közel fekvő, a nyugati végeket jelentő városai – Kőszeg, Szombathely és Sopron – előbb-utóbb gazdasági-közigazgatási-oktatási gócpontjai lesznek Burgenlandnak is. Úgy, mint az 1921-es elcsatolást megelőzően.
Burgenland Magyarországból él. Ausztria keleti régiójának hazánk a legfontosabb gazdasági partnere. Az utóbbi évben 14 millió euró értékben, vagyis 3,5 milliárd forintért vásároltak a magyarok különböző termékeket és szolgáltatásokat a tartományban – mondta el Franz Steindl, Burgenland tartományi elöljárója. Honfitársaink olcsóbb vegyi árukért, élelmiszerért, márkás égetett szeszért, ruhaneműért, illetve bizonyos tartós fogyasztási cikkekért utaznak át a szomszédos osztrák falvakba. Az egy főre jutó vásárlás terén egyébként az oroszok állnak az élen, akik tavaly átlagosan 399 eurót költöttek, őket követik a svájciak 325, illetve a japánok 316 euróval. A szomszédos országokból érkezők jóval kevesebbet költenek: a magyarok 210, a horvátok 191, a szlovénok 162 eurót – derül ki az áfa-visszatérítést intéző szolgáltatók legnagyobbika, az osztrák Global Refund kimutatásából.
A Várvidék története
Az első világháborút lezáró trianoni szerződés értelmében Magyarország testéből Ausztriához került területeken háromszázezren éltek. A békediktátum teljesítése azonban ellenállásba ütközött Nyugat-Magyarországon: Ágfalvától egészen Felsőőrig népfelkelések törtek ki. Csak diplomáciai úton, 1921 októberében tudott megállapodni a területcsökkentésről az osztrák és a magyar kormány. Miután a felkelőket kivonták az Ausztria fennhatósága alá tartozó területekről, az osztrákok cserében elfogadták, hogy 1921 decemberében Sopronban és a várost övező nyolc községben népszavazás döntsön a hovatartozás kérdéséről.
A magyar arisztokrácia várairól elnevezett Várvidék 1921 végétől lett osztrák tartomány.
Népességi adatok
Ausztriában a magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget, ám ennek ellenére jóval kevesebb támogatást kapnak a többinél, ezért hónapokkal ezelőtt aláírásgyűjtésbe kezdtek. Ha erőfeszítéseik nem vezetnek eredményre, készek Brüsszelbe is elmenni.
A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a csak a magukat magyarnak valló osztrák állampolgárok száma majdnem 26 ezer, s a tartósan Ausztriában élő, de állampolgárságot – még – nem szerzett magyarokkal együtt a létszám 40–45 ezer fő. Míg a magyarok támogatása – még schillingben számítva – 4,2 millió, a következő legnagyobb nemzeti kisebbség, a horvát – lélekszáma 19 ezer körül van – mintegy 16 millió schillingnek megfelelő összeget kap az államtól. Az Ausztriában működő magyar közösségek hivatalos képviselője az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége, amelynek elnöke Deák Ernő.
Burgenlandban a hivatalos népszámlálási adatok szerint egyre többen vállalják magyarságukat, ám az 1923-as kimutatáshoz képest így is csaknem harmadára csökkent az ottani magyar származású nemzetiség lélekszáma. 1923-ban 15 224, 1934-ben 10 442, 1951-ben 5251, 1961-ben 5642, 1971-ben 5673, 1981-ben 4147, 1991-ben pedig 6763 fő tartozott az őrvidéki magyarok sorába. A burgenlandi magyarok hivatalos képviselőjének, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületnek az elnöke Plank József. Az egyesületen kívül léteznek más magyar műhelyek is. Említésre érdemes a Népfőiskola, illetve a Magyar Média- és Információs Központ; ez korábban Alsóőri Könyvtárként működött. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület évente nyári tábort szervez a gyerekeknek, és támogatja a kétnyelvű gimnázium munkáját is. Több mint harminc éve, azaz fennállása óta kiadja információs lapját, az Őrséget. A kultúregyesület keretén belül működik az Őrvidéki Magyar Intézet. Alapítása, csakúgy, mint az Alsóőri Könyvtáré, Galambos Iréneusz plébános nevéhez fűződik.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
