Győzelem lesz-e az esélyből?

Nem történik tragédia abban az esetben, ha a készülő uniós alkotmány néhány kérdésében most nem tudunk dűlőre jutni, és az előttünk álló hetek-hónapok még munkával telnek – jelentette ki lapunknak adott interjújában Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke. A volt kormányfő a magyar esélyeket jónak nevezte, ugyanakkor hozzátette: ahhoz, hogy az esélyből győzelem legyen, a kínálkozó helyzeteket a csatároknak értékesíteniük kell.

Pár nappal a kormányközi konferencia utolsó ülése előtt elkezdődtek az esélylatolgatások a végső eredményt illetően: Silvio Berlusconi, az EU soros elnökségét ellátó Olaszország kormányfője a siker esélyét egyenesen 55 százalékra taksálta. Ön szerint mekkora az esély arra, hogy a hétvégén megszülessen az európai alkotmány?
– Őszintén szólva engem hidegen hagy, hogy a hétvégén lesz-e már alkotmány, vagy sem. Ellenben fontosnak érzem azt, hogy milyen tartalmú lesz. Azt gondolom, hogy ebben az esetben a rossz döntésnél jobb, ha nincs döntés. Egy alkotmány hosszú-hosszú évekre, sőt évtizedekre is szólhat, ezért csak jó minőségű alkotmányt érdemes létrehozni. Nem szabad elfogadni az idő sürgetését.
– Melyek azok a területek, amelyeken előrelépésre számít, illetve ahol javítani kellene a mostani szövegen?
– Szerintem a kisebbség ügyében a pozíciók jók, az alkotmány kisebbségekről szóló szövege pedig jobb lesz, mint azt sokan várják. Ugyanakkor nem lesz elég ahhoz, hogy mi, magyarok beérjük ennyivel. A későbbiekben tehát jogfenntartással kell élnünk, és az elkövetkező esztendőkben még küzdenünk kell egy jobb alkotmányszövegért. Úgy gondolom, hogy a kereszténység értékeire, illetve a gondviselésre való utalás is bekerülhet az alkotmányba. Lényegében egyetlen ország – bár tekintélyes ország – komoly ellenállása van még hátra, s ma még senki nem tudja megmondani, hogy ez ügyben lesz-e változás. Jó esélyt látok arra, hogy minden államnak legyen legalább egy bizottsági résztvevője, tehát minden állam képviselője ott legyen a legfelsőbb döntéshozó testületben. A rotációs elnökség szerintem szintén megkaphatja a támogatást. Az esélyeket tehát jónak látom. Persze ahhoz, hogy az esélyből győzelem is legyen, a kínálkozó helyzeteket a csatároknak értékesíteniük kell.
– Említette a kisebbségi utalást, valamint azt, hogy akár még kedvezőbb formula is bekerülhet a végső szövegbe. Mi az, ami okot ad optimizmusára?
– Úgy látom, hogy az Európai Unióban most már sikerült világossá tenni – ebben egyébként a magyarok munkájának jelentős szerepe volt –, hogy Európa nemcsak a polgárok és nemcsak az államok közössége, hanem a közösségek közössége is. Európa tehát nem teheti meg, hogy az alapdokumentumában nem tér ki arra a tényre, hogy nemcsak egyének, hanem az egyének által alkotott, speciális tulajdonságokkal rendelkező közösségek – például nemzeti kisebbségek – léteznek. S arra a tényre, hogy egy személy ehhez a közösséghez tartozik, bizony jogokat lehet alapítani: anyanyelvhez, művelődéshez, kultúrához, anyanyelvi vallásgyakorláshoz, anyanyelven történő ügyintézéshez, autonómiához való jogot. Úgy látom, az unióban ez a gondolat most már megérett.
– Bennfentesek szerint az alkotmányozási folyamatban két leginkább vitatott pont van: a bizottsági helyek elosztása, valamint a szavazási rendszer ügye. Sokak szerint ezen a két kérdésen áll vagy bukik az alkotmány sorsa. Mit gondol, lesz megegyezés? Egyáltalán milyen kompromisszum születhet ezekben a kérdésekben?
– Magam is úgy látom, hogy ez a két kérdés a legnehezebb. Az álláspontok ma meglehetősen messze vannak egymástól. Szamárság lenne jóslásokba bocsátkozni – lehet eső, lehet szél. Nem mernék most még százalékokban sem fogalmazni, miként Berlusconi tette. De megmondom őszintén: bár a nemzetek egymáshoz való viszonya szempontjából kétségkívül nagy jelentősége van ennek a két kérdésnek, ugyanakkor egy alkotmánynak nemcsak a hatalmi kérdései, hanem a szellemi-kulturális hátteret megadó rendelkezései is fontosak: mint a kisebbségre vagy a kereszténységre való utalás. Úgy érzem, hogy jó munkát végeztünk eddig. Nem történik tragédia abban az esetben, ha néhány kérdésben most nem tudunk dűlőre jutni, és az előttünk álló hetek-hónapok még munkával telnek.
***
Biztonságpolitikai stratégia.
Az EU-tagállamok külügyminiszterei tegnap jóváhagyták az unió első átfogó biztonságpolitikai stratégiáját, amely – magyar kezdeményezésre – a kisebbségi kérdések kezelésével is foglalkozik. Magyarország emellett szorgalmazta, hogy a stratégia térjen ki az EU szomszédságpolitikájára, a transzatlanti kapcsolatok fontosságára, valamint az Oroszországhoz fűződő viszony értékelésére is – közölte Kovács László külügyminiszter a külkapcsolatok tanácsának a csatlakozó országok részvételével tartott ülése után. (MTI)