Magyar Nemzet: – Az idén kibővítették a nagyhercegi jogkört. Milyen demokratikus jogokat biztosít ez az ország lakói számára? Kérem, érzékeltesse a változásokat!
II. Hans-Adam herceg: – A régi alkotmányban a hercegnek a bírói kinevezésekben, alkotmányváltozásokban és az új törvények jóváhagyásában abszolút vétójoga volt. Az új alkotmányban ez annyiban módosult, hogy ha a parlament vagy a herceg nem tud megegyezni a bírójelöltről, akkor a nép választ. A népnek ezenkívül joga van népszavazás útján bizalmatlanságot kimondania a jelenlegi herceggel szemben, vagy a monarchiát is népszavazás által megszüntetni anélkül, hogy ez ellen a herceg a vétóját benyújthatná.
Liechtenstein további törekvése volt az alkotmányban is rögzíteni a nép önrendelkezési jogát. A hercegségben való „tagság” önkéntessége így nemcsak emberekre, hanem minden településre is vonatkozik. Minden helységnek joga van tehát a liechtensteini hercegségből való kiválást népszavazáson elhatároznia.
A bel- és külpolitikában erősen kiépített direkt demokráciával, valamint ezekkel a javasolt újításokkal a liechtensteiniek több demokratikus jogot birtokolnak, mint más európai polgárok. Ezért az alkotmánymódosításról szóló népszavazáson a liechtensteini lakosság majdnem 65 százaléka a hercegi ház által javasolt alkotmányra szavazott, mintegy 20 százaléka a régi alkotmányt kívánta megtartani, míg a fennmaradó rész egyes politikusok azon javaslatára voksolt, hogy a politikusokat ruházzák fel ez eddiginél több jogosultsággal – a nép és a herceg hátrányára. Ezen utolsó javaslat aztán az Európa Tanács politikusainak helyeslésére talált, akik szemében – érthető módon – mind a direkt demokrácia, mind pedig a politikai felelőséget viselő monarchia tüskét jelent.
Magyar Nemzet: – Miként vélekedik az Európai Unió keleti bővítéséről Liechtenstein? Van-e álláspontja arról, hogy a közösséghez csatlakozó Szlovákia és Csehország esetében a Benes-dekrétumok máig hatályban vannak?
II. Hans-Adam herceg: – Az EU keleti bővítéséhez Liechtenstein alapvetően pozitívan viszonyul. Az integrációval ugyanis az európai gazdasági térség is bővül, amely Liechtensteinből, Izlandból, Norvégiából és az Európai Unióból tevődik össze. Liechtenstein ezért deklarálta, hogy kész az Európai Gazdasági Térségben tagdíját ötszörösére növelni, hogy az EU új tagjait pénzügyileg segítse. Szilárd meggyőződésem, hogy a Benes-dekrétumoknak, amelyek a csehszlovák nemzetiszocializmus termékei, a mai Európában nincs helyük. Ezek ugyanis rasszista dekrétumok, amelyek a népjognak ellentmondanak, így öszszehasonlíthatóak a német nemzetiszocializmus rasszista dekrétumaival.
Magyar Nemzet: – Liechtenstein csak utólag írta alá az Európai Gazdasági Térség kibővítéséről szóló szerződést. Diplomáciai nyomásra tette ezt a nagyhercegség?
II. Hans-Adam herceg: – Nem, hanem azért, mert Csehország és Szlovákia kivételével minden más tagország kész volt a megállapodást aláírni, amely rögzíti, hogy a Liechtensteini hercegség már évek óta semleges állam, s az I. és II. világháborúban is semleges volt. Sajnos Csehországnak és Szlovákiának nehézségei vannak a történelmi tények elismerésével, és a Benes-dekrétumokkal összefüggésben még fel nem dolgozott múltról beszélhetünk. Örülnénk, ha egy napon e két országban is feldolgoznák a múltat, csakúgy, mint a Német Szövetségi Köztársaságban.
Magyar Nemzet: – Liechtenstein a mai napig adóparadicsom. Ennek okán visszatérő vád, hogy az országban gyanús pénzeket mosnak tisztára. Miként reagálnak ezekre a vádakra?
II. Hans-Adam herceg: – Először is meg kell állapítani, hogy azokat a pénzeket, amelyek bűncselekményből származnak, a tapasztalatok szerint majdnem száz százalékban abban az országban mossák tisztára, ahol a bűnözés történt. Kétségtelenül igaz, hogy a múltban a pénzmosásnak Liechtensteinben és más európai pénzügyi központokban is túl kevés figyelmet szenteltek. Nos, a hercegségben néhány éve, legalábbis a pénzmosásra vonatkozóan, nagyon szigorú törvényi feltételek léptek hatályba, s ami még ennél is fontosabb: abban a helyzetben vagyunk, hogy a konkrét ügyeket személyesen is ellenőrizhetjük. A pénzmosás tudniillik, mint más gazdasági vétség, egy nagyon komplex tényállás, melynek feltárására gazdaságilag iskolázott személyi állomány is szükséges. Bár más európai államokban is hoztak pénzmosás elleni törvényeket, amelyeket természetesen alkalmaznak is, teljes körű megvalósításuk kapcsán még jelentősek a hiányosságok. Sajnos az a benyomásunk, hogy az európai országokban a legtöbb esetben nem pénzmosásról van szó, hanem az adófizetés egyfajta kikerüléséről, a kötelezettségek előli menekülésről. Végezetül a pénzmosással kapcsolatosan azon a véleményen vagyunk, hogy ebben a küzdelemben a bűnözői háttérre kellene összpontosítani.
(Az interjú németül a www.mno.hu-n olvasható.
Történelmi sérelmek
Bár az október közepére tervezett EGT-bővítésről szóló szerződés aláírására hetekkel ezelőtt Vaduzban sor került, időközben sem oldódott meg az a vita, amely a harmincezres nagyhercegséget Csehországgal és Szlovákiával szembeállította. Liechtenstein ugyanis jogtalannak tartja, hogy a II. világháborút követő Benes-dekrétumok alapján elkobozták állampolgárainak csehszlovákiai javait. Az integrációs dokumentumhoz ezért olyan mellékletet csatoltak, amelyben ismertetik a szembenálló oldalak álláspontját. A témában született hivatalos kommüniké szerint a liechtensteini kormány folytatja a tárgyalásokat Prágával és Pozsonnyal abban a reményben, hogy hamarosan közös álláspontra jutnak. (S. Cs.)
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
