Valóság és tükörkép

Miután összekevertük vágyainkat a valósággal, s erősen kételkedve bár, de hinni kezdtünk Medgyessy Péter ígéretének, miszerint bevonják az M5-öst – a világ legdrágább autópályáját – a matricás rendszerbe, sőt 2006-ig meg is építik Szegedig a torzóból hiányzó szakaszt, az üzemeltető AKA Rt. egy tollvonással szétfoszlatta naiv ábrándjainkat. Miközben a megalázó módon kiszipolyozott autósok – a kormány folyamatos sugallatára – kivásárlásról, díjcsökkenésről, okos kompromisszumokról álmodoztak, a cégnél bejelentették, hogy januártól öt és fél százalékkal megemelték egyébként is elképesztő áraikat. Most az lesz a helyzet, hogy egyetlen út Kiskunfélegyházától Budapestig többe kerül majd, mint egy egész hónapra szóló matrica a többi sztrádára. Ennyit tudott kiharcolni a teljesen szavahihetetlenné, hiteltelenné vált Medgyessy-féle szakértői kormány. Mielőtt azonban végleg eluralkodna rajtunk a tehetetlen düh és reménytelenség, káromkodás vagy fütyörészés közben érdemes visszatekinteni arra is, milyen kommunikáció kísérte ezt a bravúros tervteljesítést.
Történt, hogy egyszer csak tükröt vitt a Fidesz szegedi székházába Újhelyi István szocialista országgyűlési képviselő és H. Nagy László, a Fiatal Baloldal Csongrád megyei elnöke. Hírét vették ugyanis, hogy az M5-ös Autópályát Használók Érdekvédelmi Szövetsége aláírásokat gyűjt a sztráda mielőbbi matricásítása és továbbépítése céljából. A Werber-jugend két ifjú titánja azonnal az ellenzéki pártot sejtette az aláírásgyűjtés hátterében. Miután jól kiacsarkodták magukat, hogy „a jobboldali pártoknak nincs erkölcsi alapjuk hangzatos politikai akciókra hívni a Dél-Alföld lakosságát, valamint becsmérlő nyilatkozatokban a Medgyessy-kormányon kérni számon saját hibáikat, amikor az minden eszközzel azon dolgozik, hogy 2006-ig elérjen Szegedig az autópálya, s a matricás rendszer kibővítésével mindenki számára használhatóvá váljon”, fogták a tükröt, és kopogtattak a Fidesz ajtaján. Azt várták tőle, mint Hófehérke gonosz mostohája: mondaná meg, ki a legszebb autópályaügyben! De ezt is cseles, hálózati módszerrel kívánták kicsikarni. Nem ők faggatták hát a tükröt, hanem azt akarták, mondja a foncsorozott varázsüveg a Fidesznek, hogy a szocialisták százszor szebbek náluk. Ám úgy tűnik, a tükör észrevette a balos furmányt, amitől sajátos viszonyba került a tükrözendő valósággal.
Megjelent benne Botka László, Szeged szocialista polgármestere – aki a rossz nyelvek szerint állandóan attól retteg, hogy Újhelyi nemcsak enni akar a tányérkájából, hanem el is akarja azt venni – és a parlamentben felszólított mindenkit, hogy még véletlenül se rendelje alá önös pártpolitikai érdekeinek az M5-ös ügyét. Ebből rögtön tudni lehetett, hogy a szocialisták kampánystratégiájának szerves része a világ legdrágább sztrádája. Botka levelet is írt Csillag István miniszternek, akivel a nehéz közlekedési körülmények miatt nyilván nem tud soha személyesen beszélni. A tükör épp azt a pillanatot mutatta Újhelyinek, amint Botka levelét megírta, élvezettel végignyalta a kopertát, és „Ezt csináld utánam, Petya!” felkiáltással bedobta az önkormányzat postázandó leveleinek kosarába. Erre Újhelyi a nehéz közlekedési viszonyok ellenére elrohant a minisztériumba, de azóta sem árulja el, mit látott ott.
A werberi tükör egyik sarkában jól kivehető az a pillanat is, amikor a javunkat akaró kormány hozzájárult az AKA Rt. ötvenhárommilliárd forintos hitelének kedvezőbb feltételrendszer mellett történő átalakításához. De a fránya üveg azt is mutatja, hogy a cserébe felajánlott vállalásokból az AKA Rt. semmit nem teljesített, a megállapodást alá sem írta, így nem is lehet számon kérni rajta semmit. Aztán maga Medgyessy Péter is föltűnik a csalafinta foncsoron mint torz optikai csalódás, és éppen szigorú ultimátumot ad az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Rt.-nek. Ám a mesebeli tükör elhaló hangján ez inkább tartózkodó kérelemnek tűnik, miszerint mondaná már meg a koncesszió tulajdonosa, mennyit és mit is ajánljon a baloldali koalíció a világ legdrágább autópályájáért cserébe. Az óhajtott ajánlatot az utolsó pillanatban a Mikulás be is tette a miniszterelnök világjáró útjain kitaposott cipőjébe, de az olyan volt, hogy a rendkívüli felhatalmazással bíró miniszter, Csillag István szakértőinek hada azóta sem tudott rájönni, kinek a kezében is van a kormány ebben az esetben.
Horváth István, az M5 Autópálya Alapítvány – mert már ilyen is van! – kuratóriumának elnöke úgy tudja, hogy az AKA Rt. hetvenmilliárdot kér, de a már említett miniszter említett szakértői csak hatvanmilliárd forintot akarnak adni. A különbség tehát tízmilliárd forint. Ennyi hiányzik ahhoz, hogy bevonhassák az M5-öst a matricás rendszerbe, és végre elkezdődhessen az építkezés a Szeged–Kiskunfélegyháza szakaszon. A hírek szerint ennyit spórolt meg a lakáshitelezés megnyirbálásán a szociálisan rendkívül érzékeny baloldali koalíció, ám a jelek szerint inkább inkubátorokat és lélegeztetőgépeket fognak vásárolni a megtakarításból, nem a világ legdrágább autópályáját. Az önmagából kifordult görbe tükröt a hírek szerint legszívesebben összetörnék Újhelyiék. De nem lehet. A Fidesz szegedi csoportja ugyanis 2005. december 31-ig megőrzi az ajándékot. Kíváncsiak arra, ha az MSZP ígéretei ellenére 2006-ig nem ér Szegedre a sztráda, vajon bele tudnak-e majd nézni a szocialisták. Addig pedig ragasztottak rá egy matricát.