A NATO a koszovói rendezésre fókuszál

Egynapos látogatásra Koszovóba érkezett Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár. Zsúfolt programjában tárgyalásokat folytatott a nemzetközi közösség helyi képviselőivel, valamint a koszovói vezetőkkel, Harri Holkeri UNMIK-vezetővel, Holger Kamerhoff KFOR-parancsnokkal, valamint Ibrahim Rugova elnökkel, Bajram Rexhepi miniszterelnökkel és Nexhat Daci parlamenti elnökkel. Már maga az a tény, hogy a NATO-főtitkár mindössze tíz nappal hivatalba lépése után a nyugtalan tartományba sietett, tanúskodik arról, hogy a szövetség – és a nemzetközi közösség – milyen fontosságot tulajdonít a Balkánnak, illetve a koszovói a kérdés rendezésének.
A rendezés azonban csigalassúsággal halad. A minap Belgrádban tárgyalt Harri Holkeri, ám nem sikerült megállapodásra jutnia Nebojsa Csovics, szerb kormányfőhelyettessel a BT által meghatározott normák koszovói érvényesítéséről. Csovics beismerte a kudarcot, de azt is elmondta, hogy a nemzetközi normákon kívül szó esett a Pristina és Belgrád közötti párbeszéd folytatásáról is. Erről azonban nem tájékoztatták az újságírókat. Holkeri nyilatkozat nélkül utazott vissza, ami rossz jelnek tekinthető. Csovics egyébként egy másik nyilatkozatában cáfolta, hogy akadályozná az albán–szerb Koszovó-párbeszédet. Az a vád érte ugyanis Belgrádot, hogy megnehezíti a koszovói tisztségviselőknek – a munkacsoportok tagjainak – a beutazását. Az ideiglenes koszovói intézmények tagjai – fogalmazott a belgrádi kormány alelnöke – ennek az országnak a polgárai, tehát nincs szükségük útlevélre, ha utazni akarnak. Legkevésbé van szükségük az UNMIK által kiadott úti okmányokra, hangoztatta. Csovics attól tart, hogy Belgrádot ismét olyan fényben tüntetik fel, mintha nem lenne hajlandó az együttműködésre. Ezt manipulációnak nevezte.
A koszovói Szerb Nemzeti Tanács már előre üzent Belgrádnak, hogy azt szeretnék, ha az új kormány megalakulása után a koszovói kérdéssel egy új testület vagy minisztérium foglalkozna, amely olyan politikusokból állna, akik Koszovóban élnek, nem pedig a Dedinjén, a belgrádi „Rózsadombon”.
***
Törvénymódosítás? A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsok követelik a választójogi törvény módosítását, hogy a kisebbségek a jövőben biztos parlamenti képviselethez juthassanak. A december végi szerbiai parlamenti választáson egyetlen kisebbségi párt sem került be a parlamentbe önállóan vagy más pártokkal szövetségben. Ennek nyomán a szerbiai kisebbségeket képviselő nemzeti tanácsok – közöttük a Magyar Nemzeti Tanács – tegnap közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben sürgetik a választójogi törvény módosítását. (MTI)