Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának tegnapi, rendkívüli ülésén Medgyessy Péter miniszterelnököt és László Csaba pénzügyminiszter távolléte miatt a kormányt Veres János, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára képviselte. A testület összehívását hazánk rossz gazdasági mutatói miatt a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kezdeményezte.
Az ülésen Veres János elmondta, hogy a vártnál kedvezőtlenebbül alakult a folyó fizetési mérleg egyenlege. Az államtitkár szerint a finanszírozási oldalt legalább egymilliárd euróval rontotta a magyar cégek külföldi terjeszkedése és tőkekivitele is. Veres János kifejtette: megnőttek az áfa-visszaigénylések, a személyi jövedelemadó-bevételeket pedig csökkentette, hogy a tárca előrejelzéséhez képest jóval többen éltek az adókedvezmény lehetőségével. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magas jegybanki alapkamat százmilliárd forintos plusz kamatterhet jelent a költségvetésnek.
Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke hiányolta, hogy a gondok felsorolása mellett az államtitkár nem ismertette sem a kormány által választott megoldást, sem azt, hogy idén mire helyezi a hangsúlyt a kabinet. Varga Mihály szerint az euró bevezetése körüli bizonytalanság a kormány hiteltelenségét tükrözi, amely további kamatszintemeléshez vezethet. A felesleges kiadások megtakarítása helyett a bevételi oldal növelésére alapozott gazdaságpolitika tovább rombolta a makrogazdasági környezetet – mondta az expénzügyminiszter.
Font Sándor, a költségvetési bizottság MDF-es tagja szerint a kormány továbbra sem indokolta meg, hogy a pénzügyi tárca miért tévedett több mint százmilliárd forintot az államadósság év végi szintjét illetően. Font Sándor emlékeztetett: arra sincs válasz, hogy László Csaba szeptember 30-i, írásbeli válaszában még 10 480 milliárd forint államadósságról tájékoztatott, az adósságállomány azonban már aznap magasabb volt ennél.
A jelentős államháztartási hiánnyal kapcsolatban tegnap Medgyessy Péter az Állami Számvevőszék (ÁSZ) segítségét kérte. A kormányfő a számvevőszék javaslatait várja azt illetően, hogy mely előirányzatoknál lenne leginkább indokolt zárolással, illetve csökkentéssel élni, mely költségvetési intézmények és előirányzatok lényeges átalakítása vagy megszüntetése lenne leginkább indokolt, illetve mely jogszabályok módosításával lehetne a kiadási szükségleteket érdemben mérsékelni. Mint ismert, a miniszterelnök kérésének hátterében az áll, hogy a kormány saját hatáskörében összesen 155 milliárd forintos kiadáscsökkentő intézkedést tervez.
Tegnap a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy változatlanul támogatja az euró lehető leggyorsabb hazai bevezetését. A nyilatkozat hangsúlyozza: a csatlakozási menetrendet úgy célszerű kijelölni, hogy az reálisan tükrözze az ország alkalmazkodóképességét.
Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezetője hangsúlyozta, hogy az euróövezethez való késői csatlakozás egyértelműen előnyvesztést jelent a kicsi és nyitott magyar gazdaság számára. Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szerint elsősorban gazdasági szempontból lényeges hazánk 2008-as euróövezeti csatlakozása. Azt mondta: az euró későbbi bevezetése bizonyíthatóan jelentős gazdasági áldozatokkal járna. A késői csatlakozás esetén hiányozna az államháztartási hiányt racionalizáló erő, és a magyar gazdaság továbbra is ki lenne téve az árfolyam-ingadozás adta hátrányoknak – hangsúlyozta a szakember.
Jeff Gable, a Deutsche Bank vezető londoni elemzője úgy véli, Magyarország számára jelentős hitelvesztést okozna, ha az előzetesen meghatározott 2008-as euróövezeti csatlakozás későbbre halasztódik.
Válasz a Financial Timesnak
A kormányzat előrejelzései és a tényszámok 2003-ról
Változatlan alapkamat
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!