Anglikán törvényszék az eretnekség ellen?

Túl sok az olyan szabadgondolkodó az anglikán egyházban, aki nem hisz az alapvető doktrínában, ezért elképzelhető, hogy a következő szinóduson felvetik az eretnekség elleni törvényszékek felállítását.
Bár nem valószínű, hogy viszszatér a nagy inkvizítor, Torquemada kora, mindenképpen bizonyosságot és egyértelműséget akar az anglikán egyház egyes fontos vallási kérdésekben. Eddig ugyanis a lelkészeknek felszentelésükkor csupán homályos ígéretet kellett tenniük arra nézve, elfogadják az egyház fegyelmét, tekintélyét, de nem kötelezték őket arra, hogy felettük állónak tekintsék az egyházi kánont és engedelmeskedjenek szabályainak.
Így állhatott elő az a meglepő helyzet, hogy egy felmérés szerint az anglikán egyház tízezer papjának egyötöde nem hisz a feltámadásban, és fele kétségbe vonja a Madonna szüzességét. Jelenleg azonban nincs mit tenni: a korábbi egyházi bíróságok már régóta nem működnek. Az új bíróságok az elképzelés szerint három püspökből, a klérus két tagjából és két világi személyből állnának. A testületet azonban egy független jogász elnökölné egy teológusokból álló konzultáns csapattal. Ezek a bíróságok vonhatnák kérdőre azokat, akik a szószékről is hirdetik, hogy a Szentháromság nem létezik, hogy nem kell hinni a feltámadásban, vagy akik magukat ateistának tartják.
Rowan Williams canterburyi érsek újabb kemény feladat előtt áll – alig egy évvel beiktatása után. Az eretnekek elleni törvényszékek felállításának kérdésében is összecsapnak a hagyományok hívei és az újítók. A liberálisok attól tartanak, hogy „új boszorkányüldözés” indul meg, és ez fenyegetést jelent olyan kisebb közösségre, mint a Tengernyi hit, amely azt tartja, hogy a Biblia csupán mítoszok gyűjteménye. Az egyház hierarchiáját az elmúlt hónapokban amúgy is megrázták a homoszexuális püspökök felszentelésének háborúi, amelyek komolyan szakadással fenyegetik az anglikán közösséget. Most az egyházi vezetés egy része olyan eszközöket fontolgat, amely megkötné az értelmezési és viselkedési autonómiát. Ám az eretnekség fogalma is homályos. George Carey korábbi canterburyi érsek például a női lelkészek felszentelésének vitájában azokat nevezte eretnekeknek, akik szerint csak férfiak képviselhetik Krisztust az oltárnál.