Elégedetlenség a felsőoktatásban

Nem ért egyet a felsőoktatás kormány által tervezett átalakításával az oktatási intézmények döntő többsége. Tartanak az oktatók közoktatási státusának elvesztésétől, az intézmények privatizációjától, a politikai befolyás állandósulásától – áll a lapunkhoz eljuttatott dokumentumokban.

Elutasítják az egyetemek a bolognai folyamat (az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozás) keretében az oktatási tárca által kidolgozott, a felsőoktatást átalakító tervezet verziójának lényeges pontjait. A leginkább kritizált pontok: a főiskolai és egyetemi képzés egybeépítése, az egyetemi autonómia korlátozása s a létrehozni kívánt vagyonkezelő révén történő privatizálás lehetősége.
A Magyar Rektori Konferencia szerint egy ilyen törvény megalkotásához alaposabb helyzetelemzésre van szükség. Továbbá az intézmények vezetésére felállítani tervezett igazgatótanácsok politikai befolyásának kizárásához és a felsőoktatási dolgozók közalkalmazotti státusának fenntartásához törvényi garanciák megalkotását tartják szükségesnek. Az ELTE-n nem kellően kimunkáltnak tartják a reformtervet, általános vélemény, hogy a „tervezett átalakítás veszélyezteti a jelenlegi képzés minőségét”. A Szent István Egyetem szerint az indoklások között a felsőoktatásban dolgozó több száz vezetőre nézve sértő és valótlan megfogalmazások találhatók. – Zavaró az a tény, hogy a bolognai folyamattal együtt a teljes szervezeti és irányítási reform is napirenden van. Ez együtt áttekinthetetlen, a hatások felbecsülhetetlenek – derül ki a Miskolci Egyetem oktatói és dolgozói összesített véleményéből. A Pécsi Tudományegyetemen úgy vélik, hogy a folyamat nem indokol olyan természetű szervezeti reformot, amely a közalkalmazotti státusokat, az egyetem működéséhez szükséges tulajdonviszonyokat, valamint a döntéshozatali autonómiát radikális módon megváltoztatja.