EU-csatlakozás: szkeptikus magyarok

Egyéni és nemzetgazdasági érdekeinket is sértik az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések a magyar lakosság közel háromnegyede szerint – állapította meg az a felmérés, melyet a tagjelölt országok eurobarométere kutatások keretében, az Európai Csalás Elleni Hivatal felkérésére végzett a Magyar Gallup Intézet a tizenhárom országban. A magyarok éppen olyan mértékben aggódnak általában a pénzügyi bűncselekmények miatt, mint a most csatlakozók és az unió polgárai. Az uniós költségvetést érintő pénzügyi visszaéléseket a tagországokban kevésbé tartják ritka jelenségnek, mint a 2004-ben csatlakozók általában, beleértve Magyarországot is. A magyar lakosság több mint fele öt csalásformát tart a legnagyobb mértékben aggasztónak: a korrupciót (75 százalék), a kormány, a helyi önkormányzatok és intézmények berkeiben előforduló pénzügyi viszszaéléseket (61 százalék), az élelmiszerek minőségével és a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos csalásokat (59 százalék), a pénzmosást (57 százalék), valamint a kereskedelmi csalást (55 százalék). Az idén csatlakozók szkeptikusak az uniós költségvetés védelmét illetően. Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában azok vannak a legtöbben, akik szinte egyáltalán nem bíznak sem az Európai Unió, sem pedig saját országuk csalás elleni intézményeiben.