Negyvennyolc ország több mint ezerháromszáz cége jelentkezett a második világháborús Marshall-terv óta példátlan újjáépítés üzletének reményében a hétfőn, Kuvaitban megnyílt vásárra. Magyarországon kívül huszonkét ország állított fel önálló pavilont, a legtöbb kiállító Olaszországból érkezett, de jelentős például az iráni cégek jelenléte is. Meglepően kevés, országonként tíznél kevesebb vállalat mutatkozik be Amerikából és az Egyesült Királyságból, de az amerikai tervekkel ellentétben német, kínai és francia cégek is szeleteket remélnek az újjáépítés százötvenmilliárd dollárosra becsült tortájából.
A magyarok energetikai, kőolajipari, mezőgazdasági és adatátviteli eszközöket árusító cégekkel képviseltetik magukat. Bár konkrét üzletet még nem hoztak tető alá, számottevő az érdeklődés a magyar termékek és szolgáltatások iránt. A gazdasági szakemberek tapasztalata szerint Amerika stratégiát váltott az utóbbi időben: rájött arra, hogy saját vállalataival nem tud mindent megoldani, ugyanakkor olcsóbb és főként gyorsabb a már meglévő rendszerek felújítása, mint új, zöld- mezős beruházások létesítése.
Hazánknak korábban komoly gazdasági kapcsolatai voltak Irakkal – a nyolcvanas évek elején például évi százötvenmillió dolláros exporttal az egyik legnagyobb devizapartnerünk volt. Magyar olajfúrók dolgoztak itt, két gázvezetéket építettünk, negyven transzformátor-alállomás és húsz malom ma is működik. Mivel Irakban a legsürgetőbb probléma a villanyhálózat felújítása és bővítése, így épp a Transelektro lehet az első magyar vállalat az újjáépítésben, mert az alállomások felújítását a gyártó tudná elvégezni a legjobban.
Major István lapunknak elmondta: az új iraki adminisztráció prioritási listáján az energiaellátás felújítása és a vízszolgáltatás modernizálása mellett az országos telekommunikációs hálózat kiépítése, az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése, a magánvállalkozások banki finanszírozása található a kőolajipari beruházások mellett. A magyaroknak négy szektorban van esélyük, elsősorban azokon a területeken, ahol már volt magyar beszállító: energia, kőolajipar, vízgazdálkodás és élelmiszeripar. Major szerint az iraki kormányzó, Paul Bremer gazdasági helyettesével, Marek Belkával folytatott megbeszélésen felmerült a magyar szakértők Irakba küldésének igénye. Az egyes szektorok szükségleteit felmérő szakemberek jó nyomravezetők lehetnek a magyar vállalkozásoknak az újjáépítési üzletekhez – fejtette ki a helyettes államtitkár.
A magyar cégek képviselői bíznak abban, hogy a magyar állam hamarosan külkereskedelmi irodát nyit Bagdadban, mert ez elengedhetetlen az eredményes pályázatokhoz. Az újjáépítési vásáron különben az öbölbeli országok képviseletei is érdeklődtek portékájuk iránt, ezért szerintük mindenképpen érdemes volt eljönni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
