Óriási az államháztartás tavalyi hiánya

Lényegesen magasabb, a tervezettnél 222 milliárd forinttal több lett az államháztartás 2003. évi hiánya. A Pénzügyminisztérium tegnapi tájékoztatása szerint a deficit mértéke 1054,3 milliárd forint, mely az előirányzott 4,5 százalékkal szemben a GDP 5,6 százalékának felel meg. A hazai és külföldi gazdaságkutatókat az adat nem lepte meg, és a kormány idei előrejelzését sem tartják reálisnak.

A Pénzügyminisztérium tegnapi tájékoztatása értelmében az előirányzottnál lényegesen több lett a tavalyi év államháztartási hiánya. A deficit mértéke eléri az 1054,3 milliárd forintot, mely az előirányzott 4,5 százalékkal szemben a GDP 5,6 százalékát jelenti. Emlékezetes: a tárca vezetői többszöri módosítás után decemberben még azt közölték, hogy az éves államháztartási hiány 974,2 milliárd forint lesz, azaz a GDP 5,2 százaléka. László Csaba pénzügyminiszter néhány hete még azt mondta, bízik abban, hogy a deficit mértéke öt százalék alatt marad, s a legpesszimistább feltételezésnek nevezte a tárca utolsó korrigálásának megfelelő 5,2 százalékos hiányt.
A központi költségvetés éves hiánya 727,9 milliárd forint lett, szemben a PM által várt 642 milliárd forinttal. A tárca előirányzata itt is lényegesen alacsonyabb, 569 milliárd forint volt. A tb-alapok tavalyi hiánya 345,2 milliárd forint lett, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege pedig 18,8 milliárd forintos aktívummal zárt.
Mint ismert, tavalyelőtt az államháztartás szintén óriási, 1580 milliárd forintos deficittel zárt, ez GDP-arányosan 9,2 százalékos hiányt jelent.
Sem a gazdaságkutató cégeknek, sem a hazai és külföldi elemzőknek nem okozott meglepetést az államháztartás hiányának tavalyi, ezermilliárd forintot meghaladó mértéke.
Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője lapunk kérdésére elmondta, hogy a deficit mértéke teljes összhangban van a gazdaságkutatók előrejelzéseivel. A szakértő hozzátette: a kormány által tervezett és később több alkalommal korrigált adatok túlságosan optimisták voltak, nem tükrözték a piaci várakozásokat. A Postabank elemzője az idei évre vonatkozóan a Pénzügyminisztérium által meghatározott 3,8 százalékos hiánynál magasabb, 4,2 százalék körüli deficitet prognosztizál.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy a kormány hiányra vonatkozó előrejelzéseit a szakértők már a tavalyi év eleje óta túlzottan optimistának tartották. A gazdaságkutató szerint a magas hiányt a tavalyi igen nehéz gazdasági év okozta. Hozzátette: reálisan arra van esély, hogy a deficit a GDP 4-4,2 százalékára csökkenjen az idén.
Az idei évre vonatkozó hiánynál 0,5–1 százalékponttal magasabb deficitet prognosztizál Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal tavaly novemberben menesztett vezetője is. A szakember szerint azonban a végső számot jelentősen befolyásolhatja az infláció alakulása. Ismeretes, a költségvetés 5,8 százalékos pénzromlással számol az idei esztendőre, szemben a jegybank 6,5 százalékos prognózisával. Mellár Tamás szerint az infláció akár a 7,5 százalékot is elérheti idén, ami viszont pluszbevételeket hozhat a költségvetésnek. Emlékeztetett: a Bokros-csomag idején hasonlóan alultervezett inflációval növelte meg bevételeit az állam.
Jeff Gable, a Deutsche Bank vezető londoni elemzője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a magyar gazdaság tegnap bejelentett hiánya „kiábrándító, azonban nem meglepő”. A szakember kiemelte, hogy a pénzügyi tárca államháztartási deficitre vonatkozó prognózisairól már év eleje óta tudni lehetett, nem tükrözik a valóságos piaci helyzetet. A londoni elemző hozzátette: 2004-re vonatkozóan a magyar gazdaság ötszázalékos hiányával számolnak, ami azt jelenti, hogy a kormány által előrejelzett deficit mértéke idén sem lesz tartható.