Piti dzsirga

A múlt héten – sokak meglepetésére – az új alkotmány elfogadásával zárult le az afgán nemzetgyűlés. Ármány, cselszövés és szalámitaktika a nagysátorban.

Heves vitái, kirohanásai, bojkottjai miatt az afgán „nagy kör”, vagyis a nemzetgyűlés tanácskozását a helyiek loja dzsagrának (nagy balhé) vagy kucsnei dzsirgának (piti kör) is nevezik.
Életveszélyes fenyegetések, különalkuk, régi szövetségesek szembefordulása, ellenségek összeborulása és diplomáciai bonyodalmak – ilyen közjátékok színesítették az afgánok múlt vasárnap sikeresen, tehát az alkotmány elfogadásával lezárult nemzetgyűlését, a loja dzsirgát.
Az 502 képviselővel három héten át tartó nemzetgyűlés végül az erős elnöki rendszer mellett tett hitet, miközben sikerült megnyugtató módon rögzítenie a nemzeti kisebbségek jogait is. A hadurak befolyása, központi hatalmat gyengíteni szándékozó törekvései ennek ellenére igen látványosan érvényesültek.
Ötven küldöttet maga az elnök nevezett ki, ám a kinevezettek között figyelemre méltóan sok hadúr és konzervatív vallási vezető akadt, mégiscsak sikerült elérni, hogy a tanácskozáson ne vehessen részt a kegyetlenkedéseiről hírhedt Iszmail Khan herati hadúr. Fokozta viszont a káoszt, hogy a levezető elnök nem állt a helyzet magaslatán. Szebghatullah Mudzsaddidinek, a Naksband-dervisrend főnökének szufista népi iszlám értelmezése nem tűnt alkalmasnak a modern alkotmányozó nemzetgyűlés levezénylésére.
Egyik kijelentése szerint például a tradicionális iszlám értelmezésben a nő félannyit ér, mindt a férfi. Jellemző, hogy a tanácskozás negyedik napján kizavarta a nagysátorból Malalai Dzsoja egyéni listás képviselőnőt, mert szóvá tette a háborús bűnöket elkövető hadurak felelősségét. Később a képviselőnőt – akárcsak tavaly a rendkívüli nemzetgyűlésen Szima Szamar miniszter asszonyt – életveszélyesen megfenyegették, a továbbiakban erős őrizet mellett folytatta munkáját. (Malalai Dzsoját a Rawa nevű maoista feminista mozgalommal hozzák összefüggésbe.)
Egy újabb incidens során Mudzsaddidi megtagadta annak a módosító javaslatnak a tárgyalását, amely felvetette az iszlám jelző törlését az állam nevéből. Dr. Kabir Randzsbar akadémikus, aki a javaslatot benyújtotta, a Szovjetunióban végezte tanulmányait, ott kapta doktori fokozatát is. Korábban a marxista állampárt központi bizottságának tagja volt, most kabuli küldöttként vett részt a tanácskozáson. Bár az előírt 150 képviselőnél sokkal többen támogatták a javaslatot, Mudzsaddidi elnök valamennyiüket hitetleneknek nevezve elutasította az indítvány tárgyalását. Ekkor közbeléptek az ENSZ és az Európa Tanács képviselői, így a javaslatot végül tárgyalták, de a többség ezúttal elvetette. Randzsbar jelezte az emberi jogi szervezeteknek, hogy az egyik szavazás előtt Rabbani volt elnök emberei útját állták, és halálosan megfenyegették arra az esetre, ha leadja voksát.
Kétségtelen érdekessége a tanácskozásnak, hogy Karzai elnöknek sikerült szert tennie két befolyásos új szövetségesre, akiket az ellenzéke táborából csábított át. Az egyik Fahim tábornok, a hadügyminiszter, akinek hatalmas ármádiája van, és az alelnöki posztért kész elhagyni legfőbb ellenlábasának, Rabbaninak és a néhai Maszudnak a táborát, a másik pedig a legkonzervatívabb iszlám vezető, Szajjáf, akinek katonai ereje nem számottevő, ám befolyása annál inkább. E konzervatív pap és mudzsahid vezető volt az, aki Malalai Dzsoja felszólalását követően őt istentelennek nevezte, és hosszú szónoklatban vette védelmébe a mudzsahidokat. Szajjáf iszlám kalifátust akar, egyebekben pedig ugyanolyan keményvonalas konzervatív, mint a tálibok. Bin Laden szervezete és a legtöbb arab harcos Szajjáf révén került Afganisztánba, és az ő szervezetéhez kötődött. Nem vett részt a 2001. decemberi bonni konferencián, de Kabulba utazott, és Rabbanival szövetkezve kettesben Karzai elnök erős ellenzékét alkották. Meglepetésül a mostani tanácskozáson Karzai mellé állt, és hitet tett az erős elnöki rendszer mellett, megosztva a mudzsahid hadurak sorait.
Iszmail Khan kiiktatását is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy jól működik a szalámiszeletelő Karzai elnök kezében.