Rasszista reneszánsz

Jonah Metzger, Izrael állam főrabbija szerint a zsidók jól érzik magukat Magyarországon, sőt, Budapesten a zsidó szellemi élet reneszánsza tapasztalható. Jólesik hallani, olvasni az elismerő szavakat, mert hazánkban – a kóros antiakárkiket leszámítva – mindenki azon munkálkodik, hogy egyaránt jól érezzék magukat zsidók, keresztények, muzulmánok, Krisna-hívők, pogányok és ateisták. Metzger főrabbi nyilván saját tapasztalatai alapján nyilatkozott, mert ha bizonyos nemzetközi sajtóorgánumokból tájékozódott volna, akkor nem vázol ilyen idillikusnak mondható képet a hazánkban élő zsidók helyzetéről. Sajnos vannak olyanok, akik képtelenek elviselni a tudatot, hogy nálunk etnikai, vallási, kulturális kisebbségek, egyáltalán társadalmi csoportok jól érezhetik magukat, ezért energiát, tisztességet, igazságot nem kímélve igyekeznek mérgezni a közhangulatot. S ezek a többnyire megfoghatatlan és titokzatos erők nem érik be a hazai zavarkeltéssel, kiváltképp szeretik nemzetközi fórumokon mocskolni hazájukat.

Mádl Ferenc nem írta alá a gyűlöletbeszéd büntethetőségét szigorító törvénymódosítást. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) csalódással vette tudomásul az államfő döntését, s erről nyilatkozatot adott ki. A Mazsihisz vezetői is tudják és vallják: nálunk nincsen zsidóellenesség, ugyanakkor – érthető módon – a szórványosan hallható antiszemita hangok, a pár tucat zsidófóbiás értelmiségi és a néhány száz mindenkit gyűlölő lumpen ágálása zavarja és aggasztja őket. A Mazsihisz nyilatkozata visszafogott és tárgyszerű volt, ám megjegyezzük, a „gyűlölettörvény” szigorítása sem némítaná el az oly gyakran kárhoztatott „indul a vonat Auschwitzba” kórust, nem jelentene védelmet a primitív sírgyalázók és emlékműrongálók ellen.
A „gyűlölettörvény” körül kibontakozó közéleti vita nem faji, etnikai, vallási, kulturális, még csak nem is kisebbségi jellegű volt, hanem a szólás- és a sajtószabadság határairól szólt. Ehhez képest a Christian News Today című amerikai, keresztény beállítottságú internetes honlap már így interpretálta: „A magyar elnök nem írja alá a zsidók bírálatát büntető törvényt.” Zsidók bírálatát büntető törvény még sehol a világon, Izraelben sem született, reméljük, nem is fog. A magyar törvény sem a zsidókról szól, hanem minden kisebbség, közvetve többség elleni uszításról (izgatásról), gyűlöletkeltésről. Az amerikai honlap összehord még egy rakás ostobaságot, amelyeknek van valami valóságalapjuk, csak éppen a leírt módon nem harmonizálnak a tényekkel. Amerika messze van, az ottani olvasóknak úgyis mindegy – legyinthetnénk rá, ha két orosz nyelvű, milliók által olvasott internetes fórum nem turbózná tovább az „objektív tájékoztatást”. Mádl Ferenc államfő lojális a rasszizmus és az idegengyűlölet iránt – közlik a „jól értesült” szerkesztők. Ez oly mértékű baromság és aljasság, amit cáfolni sem érdemes, ám mégsem lehet szó nélkül hagyni. Vajon ki vagy kik világosították fel a szerzőket, miféle erők, érdekek állnak ilyen gyomorforgatóan hazug információ hátterében? Kinek jó az, ha ilyen alantas hazugságok jelennek meg Magyarországról szerte a világban?

Adódik a válasz: ez a kör ugyanaz, mint amelyik kiirtaná az öszszes keresztényt, amelyik antiszemitizmust kiált egy fakereszt vagy egy karácsonyi fenyő láttán. Persze, ezzel nem jutottunk közelebb a konkrét válaszhoz. Megfoghatatlan és titokzatos erőket említettünk fentebb, személy szerint azonosítani őket igaztalan vállalkozás lenne. Miként vannak antiszemiták, élnek itt keresztényfóbiás, identitás nélküli, mondhatni megélhetési zsidók és gój üzletfeleik, akiknek biznisz a gyűlöletkeltés, Magyarország nemzetközi lejáratása. Metzger főrabbi abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem kell törődjék velük. Viszont mi mindannyian – keresztények és zsidók – gyakorta nagyon rosszul érezzük magunkat, miattuk.