Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a Fidesz frakciójának elnöksége január 26-ra a hét nap alatt megbukó költségvetés miatt. Az ellenzéki képviselőcsoport szóvivője, Halász János úgy fogalmazott: Draskovics Tibor pénzügyminiszter-jelölt akkor ismerte el a költségvetés bukását, amikor bejelentette, az ez évre tervezett 3,8 százalékos államháztartási hiány nem tartható, az új, 4,6 százalékos prognózis pedig csak úgy vállalható, ha egy 120 milliárdos megszorító intézkedéscsomagot vezetnek be. – Az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását különösen indokolja, hogy a költségvetési bizottság ülésén a meghívás ellenére nem jelent meg sem László Csaba pénzügyminiszter, sem Medgyessy Péter kormányfő – fűzte hozzá Halász. A Fidesz-frakció elnöksége szerint elfogadhatatlan, hogy egyikőjük sem kíván nyilvánosan magyarázatot adni a történtekre. A kormányfőtől többek között arra várnak választ a parlament ülésén, hogy „milyen hatással lesz a polgárokra a Draskovics-csomag”. Kíváncsiak arra is: tervezi-e a kormányzat az eurózónába való belépés elhalasztását, tud-e magyarázatot adni Medgyessy az államháztartási hiány nagyságára, hogyan kívánja megakadályozni az államadósság drámai növekedését. Halász lapunknak elmondta: már összegyűlt a rendkívüli üléshez szükséges 76 képviselői aláírás, amelyet ma nyújtanak be a házelnökhöz.
*
Altorjai Anita, a parlament sajtófőnöke az MTI érdeklődésére elmondta, az Országgyűlés vezetése a házszabály biztosította keretek között össze fogja hívni a parlament rendkívüli ülését. A házszabály szerint a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.
Indokolatlan hisztériakeltésnek nevezte a Fidesz kezdeményezését Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Szerinte az súlyosan veszélyezteti a forint éppen kialakult stabilitását. A kezdeményezés nem felel meg a pótköltségvetés készítéséhez szükséges törvényi feltételeknek sem – mondta. Úgy vélte:
a Fidesz kérdéseinek egy részére válaszolt hétfőn Veres János pénzügyminisztériumi politikai államtitkár a költségvetési bizottságban, Draskovics Tibort majd kérdezni lehet a kinevezése előtti meghallgatáson, a gazdaságpolitikai felvetésekre pedig Medgyessy Péter válaszol majd a parlamentben.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke közölte, a szabad demokraták a házbizottság tanácskozásán foglalnak állást a rendkívüli ülésről.
Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese szerint szakmailag mindenképpen indokolt a parlament összehívása, mert csak így tárhatjuk fel a megbukott költségvetés következtében kialakult valós pénzügyi-gazdasági helyzetet. Hozzátette: a frakció politikai döntését meg kell várni, de várhatóan támogatják a Fidesz kezdeményezését. Megjegyezte, az MDF már decemberben jelezte, nem tarthatók a büdzsé tervezetének sarokszámai.
Tállai András (Fidesz) azt is indokoltnak tartaná, hogy Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter még a parlament február közepén induló tavaszi ülésszaka előtt esküt tegyen és mielőbb hivatalosan is megkezdje munkáját.
Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn jelentette be, miután Draskovics Tiborral részt vett az MSZP-frakció ülésén, hogy: „a pénzügyminiszter nem egyszerűen költségvetési miniszter, nem pénzügyminiszter, hanem a gazdaságpolitikáért felelős miniszter”. Valamint, hogy a pénzügyi tárca vezetője a gazdasági kabinet vezetőjeként erősíteni fogja a tárcák közötti koordinációt.
A koalíciós pártok vezetői viszont a fentiektől eltérően értelmezik a kormányfő szavait. Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint eddig is volt gazdasági kabinet és azt idáig is a pénzügyminiszter vezette. Arra a kérdésre, hogy Medgyessy Péter szavai nem jelentik-e a szabad demokraták által jelölt gazdasági tárcavezető, Csillag István háttérbe szorulását, elmondta: a kormányon belüli munkamegosztás világos, Csillag szerepe nem változik. Például továbbra is ő a fő felelőse az útépítési koncepció megvalósításának. Az autópálya-építés háttérbe szorulásától sem tartott, mert a 120 milliárdos megtakarítás Draskovics szerint nem fogja érinteni az infrastruktúra-fejlesztéseket. Kuncze kérdésünkre elmondta: a miniszterelnök szavainak nincs köze azokhoz a sajtóhírekhez, amelyek szerint felmerült a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szétválasztása gazdasági és közlekedési tárcára. Mint mondta: erről nincs szó, bíznak Csillag Istvánban.
Kovács László, az MSZP elnöke szerint sincs újdonság a kormányfő szavaiban. Mint lapunknak elmondta: eddig is volt gazdasági kabinet, ezután is lesz. Szerinte Medgyessy bejelentésére azért volt szükség, mert egy személycserénél érdemes megerősíteni, hogy továbbra is a jelenlegi rend marad érvényben.
Az ügy kapcsán kikértük Lakner Zoltán és Török Gábor politológusok véleményét is.
Lakner Zoltán: Azért születhetett ilyen döntés, mert Csillag István gazdasági miniszter tevékenysége eddig sem volt meggyőző, az SZDSZ-ből is érték kritikák. Gyakorlatilag közlekedési minisztériumként működött a tárca, nem tudott stratégiai gazdaságirányító szerepet betölteni. Ráadásul Csillag István nem volt képes megjeleníteni az SZDSZ-t. Medgyessy Péter nyilatkozatából egyértelműnek tűnik, hogy a kormányfő személyesen kíván ellenőrzést gyakorolni a gazdaságpolitikai irányítás felett. Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter ugyanis az ő jobbkeze, sőt „meghosszabbított karja”, tehát a gazdaság első számú irányítója rajta keresztül a miniszterelnök lesz. Ez persze egyben személyes felelősségvállalást is jelent Medgyessy Péter számára. A kormányfő elsősorban nem is politikai üzenetnek szánta bejelentését, hanem a gazdasági élet szereplőit kívánta megnyugtatni, a piac ugyanis a centralizált irányításban a kiszámíthatóság garanciáját is látja. A központosítás talán csökkenti az eddigi pénzügyminiszter és a jegybank elnöke közötti viták számát, ugyanis eddig – okkal, ok nélkül, de – rendszerint Járai Zsigmondra hárították a felelősséget a gazdasági-pénzügyi problémákért.
Török Gábor: A miniszterelnök szavai azt jelentik, hogy nagyobb a bizalma Draskovics Tiborban, mint elődjében. Gazdasági csúcsminiszterként a pénzügyminiszter talán háttérbe szoríthatja Csillag István gazdasági minisztert, és a második helyre léphet elő a kormánytagok sorában. A miniszterelnök és pénzügyminisztere még jobban együtt fog működni a gazdaságpolitika területén. Kérdés azonban, hogy mit fog mondani Medgyessy Péter országértékelő beszédében február 16-án a parlamentben, és ebből mi fog megvalósulni. A tavaly bejelentett Európa-terv mára elsikkadt. Egy nagy ívű elképzelésnek az lenne a politikai jelentősége, hogyan tudják azt átszabni a politikai kommunikáció területére, és milyen szerepe lesz például az európai parlamenti választások kampányában. Pozitív példa erre a Széchényi-terv, ezt ma már mindenki egyértelműen az Orbán-kormányhoz köti, és az emberek nem felejtették el. A jelenlegi kormány kommunikációjában az egyes elemek csak néhány hétig éltek, utána elfelejtkeztek róluk. Amióta megjelent Draskovics Tibor, csak arról beszél, hogy megtakarításokra van szükség. Ami csak egy lépésre áll a megszorításoktól, az építkezésről pedig mintha megfeledkeztek volna, ami nemrég kulcsszó volt.
