Csaknem két héttel a sikeres landolás után, tegnap legördült a rámpán a Mars felszínére a Spirit amerikai önjáró laboratórium – adta hírül a CNN. A Spiritnek adott utasítás kiadásától számított nem egészen két óra múlva a földi irányítók bejelentették: a mozgó szonda már elküldte a talajon készített első felvételeit is. A hatkerekű jármű hátsó navigációs kamerájával felvett képeken az elhagyott leszállóegység és a Spirit keréknyomai láthatók, a felfedezőszonda ugyanis három métert tett meg a vörös bolygón, mielőtt a kamerát működésbe hozták.
Ismeretes: a szonda mindeddig azért vesztegelt a leszállóegységen, mert több irányban is útját állták a landoláskor használt légzsákok, s csak hosszadalmas manőverekkel lehetett elérni, hogy a legbiztonságosabb lefelé vezető út felé forduljon. Ám a kényszerű várakozás napjaiban sem tétlenkedett, kilenc kamerájával 3900 képet készített a környezetéről.
Most már annak sincs akadálya, hogy megkezdje három hónapos felderítő tevékenységét a planétán. Egyenletes felszínű talajon, biztosan áll a kerekein, és a tervek szerint naponta száz métert barangol majd be. A NASA szakemberei elmondták, a Spirit először egy kisebb kráterbe kirándul, amely északkeleti irányban, hozzávetőleg 100 méterre van tőle. A pasadenai irányítóközpontban nem kis izgalommal várják, sikerül-e baj nélkül leereszkednie a kráterbe, majd a geológiai vizsgálatok elvégzése után visszakapaszkodnia a sima talajra. Ha túljut az első próbán, a három kilométer távolságban magasodó dombok felé indul, de a szakemberek szerint kétséges, hogy ekkora távolságot komplikációk nélkül le tud-e küzdeni.
A BBC beszámolója szerint a tegnapi programhoz tartozott az is, hogy a Spiritnek és a NASA Mars körül keringő szondájának, a 2001 Mars Odysseynek a tudományos megfigyeléseit megpróbálták összehangolni. A Spirit feladata volt, hogy ég felé fordított kameráival lencsevégre kapja a keringő szondát, az pedig a marsjáró fölötti területen gyűjtött információkat az atmoszféra összetételéről.
A kísérletet ma megismétlik, de ezúttal az európai űrügynökség, az ESA Mars Expressz szondájának közreműködésével. Az ESA-szonda leszállóegységének, a Beagle–2-nek a karácsonyi landoláskor nyoma veszett, de Európa nem akar lemaradni az űrversenyben. A TV2 információi szerint nem sokkal Bush amerikai elnök szerdai beszéde után, amelyben megjelölte Amerika gigantikus távlati terveit az űrkutatásban, Franco Ongaro, az ESA tervezési hivatalának vezetője is bejelentette az Auróra tervet. Eszerint húsz éven belül európai asztronautát is küldenek a Holdra, 2010 körül pedig útnak indítanak egy újabb marsjárót.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
