Tisztelt Szerkesztőség!

Dr. Kurucsai Csaba (Budapest): Olvastam az újságokban, hogy Tony Blair brit miniszterelnök karácsonykor pihenni ment. És ebből nem csinált titkot. Tudta a fél királyság, hogy a ködös Albionból a melegebb éghajlatra vágyik. Így hát elment Egyiptomba. Családostul. Aztán – szabadság ide vagy oda –, átrándult Irakba. Bászrában köszönetet mondott a térségben állomásozó brit katonáknak az iraki háborúban tanúsított magatartásukért. Elment azok közé, akik nagyon idegen világban élték meg karácsony szent ünnepét és az új esztendő eljövetelét. Elment azok közé, akik közül többen tudják, ez nem az ő háborújuk. Vagy ha mégis, soká lesz ott a sivatagi országban jogállamiság, pluralizmus, demokrácia, amiért vérüket ontják. Ha ilyenkor megy, előbb-utóbb a miniszterelnökből államférfi is lesz – gondolhatták a katonák. Medgyessy miniszterelnök úr is szabadságon volt. Thaiföldön. Alig félúton Budapest és Thaiföld között csaknem félezer magyar katona a sivatagban, családjától távol ünnepelt. Akárcsak az angolok. A mi magyarjaink is tudják azt, amit az angolok. Hosszú még az út Irakban az iraki léptékű demokráciáig. És most már azt is tudják, a mi miniszterelnökünk nem feltétlen akar államférfi lenni.

K.-né Kovács Ilona (Miskolc): A karácsony az isteni gyermek születésének és a beteljesülő vágyaknak ünnepe. Ezen a karácsonyon sok fiatal pár álma válik köddé, azoké, akik hittek az otthonteremtés megvalósulásában. Kormányunk másként döntött: lehúzták a sorompókat, eddig és ne tovább! A megváltozott feltételek mellett már kevesen vásárolhatnak lakást. Ha én Medgyessy Péter miniszterelnök úr helyében lennék, bizony hajlanék Orbán Viktor kérő szavára, és visszavonnám az otthonteremtést nehezítő rendeletet. Már csak azért is, hogy kormányom tagjai nyugodtabb lelkiismerettel élvezhessék új, gyönyörű lakásaikat, felszabadultabban lubickolhassanak medencéikben, formatervezett kádjaikban, és önfeledten gyönyörködhessenek erkélyeik ajtajából az eléjük táruló csodás panorámában. Mi, középosztálybeli polgárok nem vagyunk irigyek. Tudjuk, hogy nincs egyenlőség a világon – mint ahogy az MSZP nem is olyan régen állította –, azt is tudjuk, hogy a jó vezetőknek dukál, ami dukál. De mi is szeretnénk keményen dolgozó, másodállást is vállaló gyermekeinket lakható otthonban látni, végre unokát dédelgetni. Az új rendelkezés a középosztályt sújtja. Miért haragszanak ránk? A mi gyermekeink viszik vállukon adóforintjaik segítségével az országot. Az MSZP kiszámítható jövőt, tervezhető életet ígért. Mi lett belőle? Lent megszorítások, fent pénzpocsékolás. Azokat a hiányzó milliárdokat máshonnan is elő lehetne varázsolni, pl. a tőzsdén nyert haszon megadóztatásából.

Czető Lászlóné (Budapest): Ami ebben az országban történik már közel két éve, az minősíthetetlen. A gyalázatos enyhe kifejezés, ezért nem is keresem a szót, inkább kérdéseim lennének. Hogy gondolkodhat azon az ORTT, hogy pénzbírsággal vagy időleges műsorszórás-letiltással büntesse a Tilos Rádiót? Szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a Pannon Rádiót felszámolták csak azért, mert a baloldalnak nem tetszett a műsor. Pedig ott nem hangzott el egyetlen népcsoport kiirtására vonatkozó megjegyzés sem. Ott nem akarták más népcsoport vallási szimbólumát tűzifának felaprózni. Nem kellene már megköszönni a belügyminiszter asszonynak a „nincs mit”, és nem kéne őt elküldeni jól megérdemelt pihenésére? A gyűlölettörvény a kereszténység ellen uszítókkal szemben nem alkalmazható?

Csányi Gyuláné (Budapest): A Tilos Rádióval kapcsolatban – nagy felháborodással – családom és az összes ismerősöm nevében követelem, hogy a rádió működési engedélyét haladéktalanul vonják vissza. Nem tűrhetjük ugyanis, hogy nap mint nap szemen köpködjenek, ocsmány dolgokat harsogjanak az éterbe – keresztény mivoltunkat szidalmazva. Legújabban már szívesen ki is irtanának bennünket, hát mi ez? Nemsokára mehetünk az arénába, a vadállatok elé, mint az őskeresztények? Hová jutott ez az ország? Egyesek részéről kirekesztést emlegetnek – a Tilos Rádió már a megsemmisítést emlegeti, a stáb többi tagja pedig naponta röhögve becsmérli a hívő keresztényeket. Tovább ez nem megy, nem engedhető meg a több millió keresztény megalázása, ócsárlása, a keresztény szimbólumok és a felfeszített Krisztus szidalmazása. A Tilos Rádió működése nem maradhat szankciók nélkül.