Tavaly jövedelmünk másfél százalékát költöttük kozmetikai termékek vásárlására, míg arc- és testápolási szolgáltatások igénybevételére mindössze keresetünk 0,6 százalékát fordítottuk. Az Európai Unió országaiban ez az arány lényegesen magasabb, melyet az is indokol, hogy a szépségápolási szolgáltatások árszínvonala a magyarországi többszöröse. 2003-ban a kozmetikai cikkek és szolgáltatások átlagosan öt százalékkal drágultak.
A vásárlóerő-kimutatások alapján Magyarországon belül erős szóródás figyelhető meg: a budapestiek áldoznak legtöbbet szépségápolásra, míg a legkevesebb pénzt Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében költik kozmetikai termékekre.
Wanderer Tibor, a Magyarországon 101 üzlettel rendelkező Rossman hálózat vezetője szerint évek óta megfigyelhető folyamat, hogy az alacsonyabb minőségű és nagyon olcsó, valamint az igen drága, jó minőségű termékeket részesítik előnyben a vásárlók. A kozmetikai termékek túlnyomó többségét importtermékek adják, a régi magyar márkanevek már nem rendelkeznek vásárlóerővel. A hazai drogériapiac 25 százalékát felügyelő Rossman eladási adatai azt mutatják, hogy évről évre kevesebb fogy a középkategóriás kozmetikai cikkekből. Ez a különböző társadalmi rétegek erősségére is utal – hangsúlyozta Wanderer Tibor.
Tavaly a kozmetikai termékek piacát enyhe volumennövekedés jellemezte, ugyanakkor tovább élesedett a fogyasztókért vívott küzdelem. A nagy üzletláncok szerint az erős konkurenciaharc a beszerzési árak enyhe csökkenését is eredményezte. A kozmetikai piac részesedéséért folytatott versenyben az átlagosnál is jelentősebb szerepet töltenek be a reklámok: egyes termékek esetében a fogyasztói ár ötven százalékát is kiteheti az adott cikkre fordított marketingköltség. Egyes kozmetikai termékcsaládok csomagolási költsége szintén többszöröse lehet a termék előállítási költségének.
Az értékesítési adatok azt mutatják, hogy a szépségápolásra nem jellemző a márkahűség, és a fogyasztók szívesen kipróbálják a reklámokból megismert újdonságokat. A kereskedők szerint a reklámkampányok hatása azonnal érződik a szépségápolási termékek eladásain.
A kozmetikai termékek értékesítésének több mint kilencven százalékát a nagy hipermarketek, a kisebb bolthálózatok, valamint a két jelentős drogériatermék-forgalmazó (DM és Rossman) mellett a budapesti üzletekkel rendelkező Azúr bonyolítja le. A drogériacikkeket értékesítő hálózatok forgalmának jelenleg mintegy hetven százalékát adják a kozmetikai termékek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
