Bármerre indulunk a Közép-Dunántúlon, mindenütt találkozunk történelmümk gazdag örökségével, amelynek beszédes emlékei, a várak és kastélyok, több évszázad történelméről tanúskodnak. Az erdőkben fellelhető Árpád-kori vármaradványoktól a török hódoltsági terület szélén kiépült végvárrendszer tagjaiig a várépítkezések hoszszú korszakának szinte minden szakaszából maradtak fenn épületek.
A reneszánsz hajnalától az embert középpontba állító, a világ felé forduló szellemi irányzat indul – fejlődik a tudomány, változik a szellemi élet, új igények fogalmazódnak meg az építészettel és a környezettel kapcsolatosan is. Az ekkor épült várakban kifinomult megoldásokat, művészi díszítőelemeket alkalmaznak, tágasabb, világosabb lakótereket alakítanak ki az építtetők. Magyarországon Mátyás humanista udvarában és kedvelt vadászkastélyaiban már otthonra lelt ez az új világszemlélet.
A XVI. század elejétől háborúkkal terhes évszázadok következtek. A közép-dunántúli régióban ebben az időben, mint török hódoltsági területen, megtorpant a fejlődés. A törökök kivonulása után, a XVIII. század közepétől azonban beköszöntött az újrakezdés, a békés építkezés korszaka. Európához képest ugyan jelentős késéssel, de itt is meghonosodott az építészetben és a különböző művészeti ágakban a barokk stílus, majd a klasszicizmus és a romantika.
A XVIII. századtól a XX. század első évtizedéig tartó időszak felbecsülhetetlen értékű építészeti emlékei a Közép-Dunántúl legszebb pontjain álló, a korszak nagyszerűségét hirdető gyönyörű kastélyok és az ezeket körülvevő kastélyparkok. Közülük némelyik kitűnő állapotban van, egyik-másik pedig felújításra vár.
A várépítészetben minden más igényt megelőzött a védekezés szempontja. Csak a reneszánsz hajnalán kerül előtérbe a kellemes lakóhely kialakításának igénye. A másfél évszázados török uralom, majd az osztrák császári udvarral folytatott birtokperek során meggyötört nemzet lassan-lassan felemelte fejét. Az európai példák nyomán meginduló nagyszabású építkezések során gyönyörű – barokk, majd klasszicista stílusú – kastélyokat emeltettek a nemesek.
A sokszínű európai kultúra elterjedése a helyi hagyományok felé fordulást, a nemzeti értékek és a nemzeti nyelv jelentőségének felismerését is serkentette. A sajátosan magyar szellemi élet kezdetben a nyelvújítás, majd a reformkor irodalmában, színházi életében és politikai mozgalmaiban öltött testet, amelyek e kastélyok, kúriák falai között indultak virágzásnak.
A régióban számos kastélyt találunk, amelyek előkelő megjelenésükkel, igényes építészeti megoldásaikkal, körülöttük a századok alatt pompásan kibontakozott parkokkal látogatók sokaságát vonzzák.
Az antik világ hangulatát idéző régészeti parkban látható rekonstruált maradványok jól áttekinthető képet adnak Gorsium történetéről. A feltárt területet – ahol a helytartói palotát, az oszlopokkal tagolt üzletsort, a vallási és császárkultusz reprezentatív csarnokait és szentélyeit láthatjuk – egykor őrtornyokkal tagolt városfalak vették körül. A sétautak mentén mitológiai témákat ábrázoló, illetve feliratos emlék- és sírköveket helyeztek el. Láthatók még a korábbi katonai erődítést körülvevő árkok, a falakon kívüli villák és a temető maradványai. A kiterjedt romterületet állandó kiállítás és kőtár egészíti ki.
Április végén a régészeti parkban tavaszköszöntő Floralia rendezvényt tartanak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
