ÁSZ-vizsgálatot szeretne a Fidesz

Határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amiben kérik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatát az M5-ös autópálya visszavásárlásával és továbbépítésével kapcsolatban. Az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. nem tervezi az alaptőke csökkentését, pusztán részvényeladásra, illetve -vételre kerül sor.

Miután Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette, hogy az állam megvásárolja az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. részvényeinek negyven százalékát, parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Fidesz, mondván: a kormány rendkívül rossz üzletet készül kötni az AKA francia–német–osztrák többségi tulajdonosaival, ugyanis csak kisebbségi részesedést szerez az autópálya-társaságban, a koncessziós szerződés lejártáig fizetendő évenkénti díj – ami 550-600 milliárd forintra tehető 2030-ig – előnytelen az államnak és az adófizetőknek, a sztráda ráadásul Szegedig közbeszerzés nélkül épül. Kérdés ugyanakkor, hogy a vizsgálóbizottság felállítására lesz-e elég idő, annyi viszont bizonyos, hogy a Fidesz országgyűlési határozati javaslatot nyújt be, amiben az ÁSZ vizsgálatát szorgalmazzák az AKA-val kötendő szerződésről, illetve az autópálya továbbépítéséről.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve az AKA Rt. tájékoztatása szerint a részvényvásárlásról és a koncessziós szerződés módosításáról szóló szerződést a jövő héten, de legkésőbb február végén kötik meg a felek. A Népszabadság úgy értesült, hogy a szerződés aláírásának ceremóniáját egybekötik Jacques Chirac francia elnök magyarországi látogatásával. A francia elnök ugyanis a jövő héten hétfőn és kedden tartózkodik hazánkban, Medgyessy Péter meghívására.
Mint azt Garai Valériától, az AKA Rt. szóvivőjétől megtudtuk, nem kerül sor a koncessziós társaság alaptőkéjének lecsökkentésére, így a tulajdonosok nem vonnak ki pénzt a társaságból. Amennyiben az állam az AKA Rt.-vel megköti a szerződést, a jelenlegi tulajdonosok részesedése csökken a koncessziós társaságban. Így a két fő tulajdonos, az osztrák–német Bau Holding és a francia Bouygues részesedése 25, illetve 18 százalékra csökken, ugyanígy a szintén francia Colasé 7,5 százalék, az üzemeltető Magyar Intertoll Rt.-é pedig 3,5 százalék lesz. Ugyan a magyar állam rendelkezik majd a legtöbb részvénnyel, ellenzéki politikusok szerint ez nem lesz elegendő az érdekek teljes körű érvényesítéséhez.