Hiába halmozott sikert sikerre, hiába volt ünnepelt-sztárolt színész Mel Gibson, tizenhárom esztendeje mély lelki válságba került. Olyan végtelen ürességet érzett magában, hogy olykor még az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott. Thomas Williams atya, a Római Regina Apostolorum Egyetem dékánja erre a kétségbeesett állapotra vezeti vissza az általa teológiai tanácsokkal is támogatott film alapötletének születését. Mel Gibson egy interjúban úgy emlékszik vissza a válságos időszakra, hogy meghasonlott önmagával, ezért jutott eszébe többször is, hogy véget vet az életének. Ekkor azonban Isten hangját hallotta, aki arra buzdította, hogy ne az életét dobja el, hanem gyökeresen alakítsa át az életformáját. Így támadt fel benne a vágy, hogy filmet rendezzen Jézus szenvedéseiről és megpróbáltatásairól.
A római dékánnak egy ízben azt mondta Mel Gibson: azokban a nehéz hónapokban sokat meditált Jézus szenvedésein, s ez végül az ő sebeit gyógyította meg. Ez tükröződik Thomas Williams szerint a Passión, ami nem annyira játékfilm, mint inkább egy celluloidra vitt meditáció. Egy ember gondolatai a szenvedéstörténetről, a megváltásról. A lelkünk mélyén zajló jó és rossz harcát ábrázolja. A Jézus utolsó tizenkét óráját a négy evangéliumban foglaltak szerint aprólékos hűséggel végigkövető film forgatókönyvén két évig dolgozott együtt Mel Gibson és Benedict Fitzgerald, (aki egyébként a híres amerikai író Scott Fitzgerald családjából származik). A felvételek Olaszországban készültek. A keresztre feszítés jelenetei a gyönyörű dél-olaszországi kisvárosban, Materában készültek. E vidék Pier Paolo Pasolinit is megihlette: itt forgatta 1965-ben a Máté evangéliumát. Jeruzsálem óriási díszletét pedig Róma külterületén, a híres Cinecitta stúdióban építették fel. Itt vették filmszalagra a templomot, Pilátus palotájának udvarát, és azt a helyszínt, ahol Jézust véresre korbácsolják.
Mike Goodridge, az amerikai Screen Daily című lap Los Angeles-i szerkesztője ezt írta kritikájában: Mel Gibson zseniálisan döbbenetes és tragikus látomásban tárja elénk Jézus gyötrelmes, előre elrendelt megaláztatását és fizikai szenvedését. A hangsúly a gyötrelmen van: a rendező azt a mérhetetlen kegyetlenséget mutatja be, amit Jézus elviselt az emberekért. Mint mások is kiemelik, Gibson legalább ugyanilyen kegyetlen következetességgel teszi a nézőt a szenvedés részesévé és tanújává, felvezeti a közönséget a Golgota hegyére. Az volt számára a lényeg, hogy hiteles és eredeti legyen minden, ami a vásznon történik, nem véletlen, hogy a szereplők latin és arámi nyelven beszélnek, az eredeti kópiát angolul feliratozták. Az arámi a héberrel rokon, ma már szinte holt nyelv, a zsidóság Krisztus korában arámiul beszélhetett. Ezt vallja William Fulco jezsuita szerzetes is, a klasszikus sémi kultúra egyik legtekintélyesebb szakértője, akit Mel Gibson az evangéliumokban írtak alapján szinte betűhűséggel összeállított szövegkönyv fordítására kért fel.
A Jézust alakító James Caviezel, akit két éve még Monte Cristo grófjaként láthatott a közönség, több hónapot töltött azzal, hogy felkészüljön a forgatással együtt járó megpróbáltatásokra. A színész a felvételek alatt – elmondása szerint – végig azt érezte, hogy valaki vigyáz rá. Egy ízben például a Golgota hegyként szereplő helyszínen villámcsapás érte, ám utána talpra állt, és saját lábán elsétált. Jézus szenvedését a film Mária személyén keresztül hozza közel a nézőkhöz. Őt Maia Morgenstern alakítja. (A román színésznőt Mészáros Márta és Szász János filmjeiben is láthattuk.) Egyébként a Passió készítése alatt az alkotók közül többen megtértek. A Pétert és Veronikát alakító művészek például hitüket rendszeresen gyakorló keresztényekké váltak. Erről ugyancsak Thomas Williams atya számolt be, aki a lelkipásztori feladatokat is ellátta a forgatás alatt. Minden reggel szentmisével kezdődött a nap, mert Mel Gibson számára fontos volt, hogy a hitbéli alapok erősek legyenek a munkához.
A felvételek elkészülte után is szükség volt az erős hitre, hiszen, miközben az alkotók még el se készültek a vágással, az amerikai sajtó és a véleményformálók egy része máris össztűz alá vette a filmet. Jellemző, hogy azok is kíméletlen kritikát fogalmaztak meg, akik a Passiót nem is látták. Jelzőkben nem volt hiány: nevezték otrombán antiszemitának, keresztényellenesnek, szadistának, pornografikusnak, rémálomnak, Sade márki evangéliumának. Bojkottfelhívások hangzottak el, Mel Gibson karrierjének végét jövendölték, koncentrációs táborokban viselt rabruhában tüntettek a film ellen a mozik előtt. Viták alakultak ki vallási, teológiai alaptételekről, értelmezésekről. Megszólították Mel Gibson édesapját, akinek holokausztot megkérdőjelező mondatai miatt nem győzött bocsánatot kérni a neves színész és rendező, aki végül elveszítette a türelmét, és támadóiról kijelentette: „Az őrületbe kergetnek, nem tehetek mást, mint hogy továbblépek, és imádkozom magamért, a családomért, a földünkért.”
A hazai kritika is minimum a brutalitásra, a vérre és a sötét tónusokra helyezi a hangsúlyt. A hírekben kiemelt figyelmet kapott az az amerikai asszony, aki a Passió nézése közben infarktust kapott, és a mentőben életét vesztette. A filmmel kapcsolatos írások rendre megemlítik, hogy Mel Gibson olyan fundamentalista katolikus mozgalom tagja, amelyik ragaszkodik a latin nyelvű misékhez, és fenntartásokkal fogadja a második vatikáni zsinat útmutatásait, de tévedésben vannak azok, akik azt gondolják, ez a tény ellentétet szült az alkotó és a Vatikán között. A Passió megkapta a pápa jóváhagyását, Castrillón Hoyos kardinális pedig ekképp foglalta össze a hivatalos álláspontot: „Vallom, hogy ha képesek lennénk megérteni azt, amit Jézus értünk tett, és követni tudnánk a szeretet és a végtelen megbocsátás példáját, nem lenne többé a földön bűn és erőszak. A film hozzásegít ennek megértéséhez. Bízom benne, hogy minden nézője jobb emberré válik hatása alatt.”
A legtöbbször hangoztatott ítélet a Passióval kapcsolatban, hogy a zsidókat az istengyilkosság vádjával illeti; antiszemita vagy legalábbis alkalmas effajta nézetek kiváltására. E megállapítás ellen részben az érintettek is tiltakoznak. Mel Gibsont számos zsidó barátja vette védelmébe, vezető amerikai kritikusok figyelmeztetnek arra, hogy Jézus és tanítványai szintén zsidók voltak. Israel Singer rabbi, a Zsidó Világkongresszus elnöke pedig a párizsi katolikus érsekkel közösen kiadott nyilatkozatában szögezi le, hogy a film körüli vitákkal nem engedi elrontani a zsidók és a katolikusok között kialakult tiszteletteljes viszonyt.
A magyar egyházi vezetők már látták a Passiót, s a hírek szerint jövő héten hozzák nyilvánosságra álláspontjukat. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára ugyanakkor kijelentette, a filmben semmiféle antiszemitizmust nem vélt felfedezni, aki ezeket a vádakat hangoztatja, vagy nem látta az alkotást, vagy nem tudja, hogy miről beszél.
A vitákkal mindenesetre sikerült elérni, hogy hatásukra rangos filmterjesztők sem merték vállalni a film forgalmazását. Most már sajnálhatják, mert a tengerentúlon hamvazószerdán bemutatott produkció bevételi rekordot döntött, még A gyűrűk ura legújabb részét is megelőzte. A jegyvásárlók között a listát egy texasi biztosítócég tulajdonosa vezeti, aki Dallasban egymaga hatezer belépőt vásárolt, hogy minél többen megnézhessék a filmet. Mel Gibson számára bizonyosan megtérül a 25 millió dolláros befektetés, vállalkozása, az Icon Company, valamint a független forgalmazó, a Newmarket máris kasszasikert mondhat a magáénak.
Köszönhetik ezt – nem kis részben – a hisztérikus ellenkampánynak.
origo.hu
Elsőfokú riasztást adott ki a HungaroMet
