Háromszáz méternyi távolság leküzdése után az amerikai Spirit marsjáró eljutott a Bonneville-kráter pereméig, és képet küldött a mélyét borító talajrétegről – adta hírül a BBC. Az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA tudósai a kráter tüzetes tanulmányozásától olyan adatokat remélnek, amelyek segítenek jobban megérteni a bolygó geológiai felépítését. A Spirit négy héttel ezelőtt indult el a tudományos szempontból ígéretesnek látszó kráter felé. A következő egy-két hétben csak a szélén gurul majd, és elemzi a talaj összetételét. Ezalatt a földi irányítók eldöntik, leereszkedhet-e a meredek falú mélyedésbe. Azt kell mérlegelniük, a kutatás várható tudományos haszna megéri-e annak kockázatát, hogy a szondát foglyul ejtse a kráter.
A robot nemcsak a Mars felszínét, hanem az eget is fürkészi a kameráival. A legmeglepőbb felvételén a sötét égen átvonuló vékony, fényes csík látszik. A NASA szakemberei nem tudják, mit ábrázol a kép. Valószínűnek tartják, hogy az 1976 óta a Mars körül keringő Viking 2 szondát látta meg a kamera. A Viking 2 – amely ugyancsak küldött leszálló egységet a bolygó felszínére – még négy éven át küldött rádiójeleket, ám azóta nem hallatott magáról. Mark Lemmon, a marsjárókat kifejlesztő tudóscsoport tagja elmondta: a Viking 1 vagy más, az elmúlt évtizedekben fellőtt szonda is felbukkanhatott a képen. Jelenleg kilenc űrhajó kering a Mars körül, közülük három – az amerikai Mars Global Surveyor és a Mars Odyssey, valamint az európai Mars Expressz – pozícióját ismerik, azok tehát nem felelősek a jelenségért.
A kutatóknak sok fejtörést okoznak a másik amerikai marsjáró, az Opportunity égi felvételei is, amelyek a planéta két holdjáról, a Deimosról és a Phobosról készültek. Az aprócska holdak a naprendszerben egyedülálló módon, az óra járásával megegyező irányban keringenek anyabolygójuk körül, szokatlanul fényesek és gyorsak is. A szonda által küldött adatok segíthetnek eldönteni a kérdést: egyidősek-e a Marssal, vagy csak befogott aszteroidák.

Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!