Kohajda László kálváriája tulajdonképpen 2002 őszén, az önkormányzati választásokon kezdődött. Addigra Bács-Kiskunban is beérett a száznapos osztogatás gyümölcse, és a szocialisták visszaszerezték 1998-ban elveszített pozícióikat a megyei önkormányzatban.
Nagy lehetett az örömük, hiszen tavasszal még az egyéni országgyűlési képviselői helyek mindegyikét a polgári jelöltek nyerték a megyében. Örömükben ugyanazt a politikai gyakorlatot folytatták helyben, mint pártjuk és kormányuk országos viszonylatban. Miközben hangzatos lózungok röpködtek a levegőben árokbetemetésről, megbékélésről, beindult a politikai tisztogatás gépezete. Ezt természetesen minden egyes alkalommal tagadták. Az alkalmazott módszer gyors volt és kegyetlen. A szimpla nyomásgyakorlástól kezdve a közélet kriminalizálásáig minden eszközt bevetettek, amit a Keller-féle államtitkárságon és a különféle tanácsadók által megtámogatott gyűlöletműhelyekben kiagyaltak. Elsőként revizorok szállták meg az összes olyan intézményt, amelynek vezetőjét az előző, „Fidesz-korszakban” nevezték ki. Ez ugye érthető, látnia kell az új elnökségnek, milyen örökséget vesz át! Az pedig nyilván túlérzékenységre vall, hogy az érintett igazgatók, elnökök többsége úgy érezte, köztörvényes bűnözőként kezelik a vizsgálat során. Volt, aki nem bírta vagy egyszerűen nem akarta elviselni a feszültséget, és önként távozott. Lemondott például a megyei oktatási közalapítvány és a területfejlesztési tanács elnöke. Ha nem sikerült semmi törvénybe ütközőt találni, akkor egyszerűen átszervezték, illetve megszüntették az intézményt, hogy ilyen formán kényszerítsék távozásra a nemkívánatos vezetőt. Erre a sorsra jutott például a megyei sportintézet igazgatója. A pedagógiai intézet viszont nagy falatnak bizonyult. Kohajda László bírta a gyűrődést, és többszörös revizori vizsgálat után azt rótták fel hibájául, hogy „megdöbbentő módon alultervezte az intézet éves bevételi előirányzatait”. Ez magyarul azt jelenti, hogy különféle pályázatokon több tíz millió forint pluszbevételt szerzett intézményének, vagyis közvetve a megyének. Csoda-e, hogy ekkor még nem akarták átszervezéssel leváltani? Ám ekkor kapóra jött a pikáns botrány.
Elsőként valamelyik kisváros óvodájából telefonált egy pedagógus – persze nemcsak a pedagógiai intézetnek, hanem egy hírügynökségnek is –, hogy szavakba sem tudja foglalni, mit talált a postán kapott CD-rom-on, amely az intézet internetes szakmai szolgáltatási rendszerét volt hivatott népszerűsíteni. A CD könyvtárrendszerében – laikus számára egyébként elég nehezen kibogarászhatóan – több tizennyolc éven felüli felvétel volt látható, amelyeken „két férfi és egy nő tesz egymás örömére”, ahogy ezt a megyei napilap megfogalmazása oly érzékletesen olvasói elé tárta. A fotók úgy voltak elrejtve, hogy nem tűntek fel a sokszorosítás előtti rutinellenőrzést végző informatikus szakembernek sem. De ettől még ott voltak a „képek” nevezetű mappában. Kohajda László néhány órán belül rendőrségi feljelentést tett, majd levélben kért elnézést az érintettektől, és visszarendelte a CD-ket. Az ellenőrzéskor hibázó szakember megtérítette az üres lemezek és a másolás költségeit, az intézet főállású, informatikus munkakört is betöltő munkatársa ellen pedig fegyelmi vizsgálat indult. A három hónapig tartó rendőrségi nyomozás sikertelenül zárult. Annyi derült ki, hogy a képek a fegyelmi eljárás alá vont kolléga gépéről származtak. Mivel ő mindenkinek kiadta jelszavát, ezért nem volt bizonyítható, hogy ő vagy valaki más rejtette el a pikáns felvételeket a kiadványon. A szóban forgó informatikus egyébként elhagyta az intézetet, és az eset után néhány hónappal egy kecskeméti iskolában talált munkát magának. A fölcsigázott közvélemény viszont ma sem tudja, ki, hogyan és miért tette föl a kemény pornót a tájékoztató anyagra. Persze a történtek ismeretében arra lehet következtetni, hogy a megyeháza környékén nem is nagyon érdekelt ez soha senkit. Fontosabb kérdések kötötték le a hatalom birtokosainak figyelmét!
Itt volt a soha vissza nem térő alkalom a kecskeméti önkormányzat fideszes képviselőjének, a „renitens” jobboldali igazgatónak az eltávolítására. Elképesztő gyorsasággal és módszerességgel láttak neki a feladatnak. Kohajdát azonnal felfüggesztették vezetői állásából, helyettesét megbízták az intézet irányításával és saját belső vizsgálatot indítottak a felelősség megállapítására. Balogh László, a megyei közgyűlés szocialista elnöke jócskán megelőzve a rendőrséget, a botrány kirobbanása után egy héttel sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az önkormányzat szakértői sorozatos mulasztásokat tártak fel, és egyértelműen megállapították a leváltott igazgató felelősségét. A villámgyors tényfeltáró munkára azért némi árnyékot vetett, hogy a vizsgálat tárgya, a pornót is tartalmazó számítógépes merevlemez közben a pedagógiai intézet lezárt páncélszekrényében hevert. Mivel Kohajdát nem vonták be a vizsgálódásba, így senki nem férhetett hozzá a legfőbb bűnjelhez. Mindenesetre fegyelmi eljárást indítottak az igazgató ellen, és ennek során – valamilyen titokzatos oknál fogva – védekezését, amelyet írásban is benyújtott, a büntetést kiszabó megyei képviselők meg sem ismerhették, hiszen nem osztották azt ki a fegyelmi tárgyalásakor. Jobboldali képviselők és maga az érintett is többször felhívták az eljárás során észlelt hibákra és törvénysértésekre Baloghék figyelmét, ám a megye urai mindent jobban tudtak, és május 29-én ellenőrzési és jelentési kötelezettségének elmulasztása, valamint a gazdálkodási kötelezettségvállalások szabályainak megsértése miatt fegyelmi úton visszavonták Kohajda magasabb vezetői beosztását. Ő ekkor a Kecskeméti Munkaügyi Bírósághoz fordult. Kérte a határozat megsemmisítését, és azt, hogy helyezzék vissza beosztásába, hiszen érvelése szerint előre nem lehet végrehajtani egy fegyelmit. Utóbbi körülményről levélben értesítette Balogh Lászlót, és indítványozta, hogy a bíróság döntéséig vegyék tudomásul a megyeházán: ő az igazgató. Balogh ezt megtagadta, mondván, erre a tudomásulvételre őt semmi nem kötelezi. Kitartott álláspontja mellett még akkor is, amikor a munkaügyi bíróság elsőfokú döntése augusztus 26-án visszahelyezte Kohajdát állásába. Szabó Károly, a megyei önkormányzat alelnöke az egyéb munkáltatói jogok gyakorlójaként a Duna Televízió kamerájába egyenesen azt mondta, hogy személyesen vállalja a határozat semmibevételének ódiumát. Csak újabb két hét elteltével cserélték vissza a névtáblát az igazgatói szoba ajtaján, de nyomban meg is fellebbezték a határozatot. A másodfokon eljáró megyei bíróság október hetedikén új eljárásra kötelezte az elsőfokú hatóságot. Ez végül kimondta, hogy az igazgatót jogsértő módon vonták felelősségre, és fegyelmijét megsemmisítették. Természetesen a szocialisták nem nyugodtak bele a vereségbe, és ismét fellebbeztek. Az igazság pillanata 2004. február 24-én jött el, amikor jogerős döntés született arról, hogy a fegyelmi törvénytelen volt, és Kohajda László a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója. Jogi értelemben persze. Mert lelkileg, emberileg Kohajdának ekkor már elege volt az igazgatóságból, a burleszkbe illő szék- és névtáblacserékből és a történéseket övező rágalomhadjáratból. Nyílt levelet intézett Balogh Lászlóhoz, amelyben felajánlotta, hogy amennyiben részletekbe menően és nyilvánosan megköveti őt szakmai és emberi meghurcoltatásáért, úgy munkaköréről és közalkalmazotti jogviszonyáról azonnali hatállyal lemond, és végkielégítésre sem tart igényt. A megyei közgyűlés szocialista elnöke a manapság megszokott stílusban válaszolt. Azt mondta, hogy Kohajda szemforgató, és akkor hajlandó bocsánatot kérni, ha az igazgató nyilvánosan elnézést kér mindazoktól, akiknek jó érzését bántotta a pornós CD. Kohajda László ismételt elnézéskérése az intézet szakmai újságában és weblapján azóta egyébként megjelent.
Epilógusként is fölfogható a legfrissebb hír a megyeháza tájáról, miszerint Szabó Károly terjeszti majd be azt az előterjesztést a pedagógiai intézet átszervezéséről, melynek értelmében Kohajda László munkahelye megszűnik. Az önkormányzat privatizálni szeretné vagy kht.-vá akarja alakítani az évi 60–80 millió forintot hozó intézeti tevékenységet, mert így jobb lesz annak hatékonysága, és kevesebbe kerül a megyének. Rossz az, aki ilyenkor politikai tisztogatásra gondol! Az pedig, hogy Kohajda László mikor tudja lemosni magáról mindazt a mocskot, amit az elmúlt egy évben rákentek, úgy tűnik, nem sok embert érdekel a megyeházán. Pedig elképzelhető, hogy még gyermekei is nyögni fogják a botrány következményeit. A Petőfi Népében például nem sokkal azután, hogy az igazgató gyermeke, ifjabb Kohajda László meglátta a napvilágot, a következő mondat tudott megjelenni az éber szerkesztők minden erőfeszítése ellenére: „Megszületett a kis pornógyerek”! Hát így kötik a békét, így temetik az árkokat arrafelé.
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat