Titkosított tanácsadók a minisztériumokban

Nyolcvanhat titkos tanácsadó sokszor tisztázatlan feladatkörben átlagosan havi bruttó 400 ezer forintért van alkalmazásban a minisztériumoknál. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint közérdekű adat, hogy név szerint kik dolgoznak a tárcáknál. Ugyanakkor a kancellária addig nem közli ezeket az információkat, amíg az ombudsman nem adja írásba állásfoglalását.

Harminckilenc politikai tanácsadó és negyvenhét főtanácsadó dolgozik a minisztériumokban, illetve a kancellárián – derül ki a Miniszterelnöki Hivatal összesítéséből. Ugyanakkor a táblázat nem tartalmazza az érintett személyek nevét, és számos esetben munkaterületüket, jövedelmi viszonyukat is bizalmasan kezeli. A legtöbb titkos segítőt a Miniszterelnöki Hivatal alkalmazza: itt tizenhat tanácsadó és tizenkilenc főtanácsadó átlagban havi több mint 400 000 forintot keres. Ők többek között katonai tervezéssel-szervezéssel, koordinációs kérdésekkel, légvédelemmel, a légierővel, logisztikával, jogi kérdésekkel foglalkoznak. Ezt követően a legtöbb tanácsadót az oktatási tárca alkalmazza. Ebben a szerepkörben 16 személy 390 700 forintot, illetve 490 000-et keres. A honvédelmi minisztérium tíz tanácsadót tart, de feladatkörükről a tárca nem közölt adatokat. Érdekesség, hogy például a belügyi tárca egyáltalán nem szolgáltatott adatokat.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a legjobban fizetett tanácsadókat az egészségügyi tárca alkalmazza: itt ketten helyettes államtitkári, illetve főosztályvezetői fizetést kapnak, ami meghaladja a 600 000 forintot.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunk megkeresésére nyolcéves ombudsmani gyakorlatra hivatkozva hangsúlyozta: a közpénzek átlathatósága érdekében nyilvánosságra kell hozni az érintett személyek neveit.
*
Folytatás az 1. oldalról >
Elmondta: az ügyet kiderítő Index internetes újság megkeresésére hamarosan megvizsgálja az esetet. Gál J. Zoltán kormányszóvivő adatvédelmi okokra hivatkozva annyit közölt: akkor hozzák nyilvánosságra a névsort, ha az adatvédelmi biztos írásbeli állásfoglalást bocsát ki.
*
Bár január 1-jén hatályba lépett az üvegzsebtörvény, és már az a hatvan nap is eltelt, amely ahhoz volt szükséges, hogy a minisztériumok felkészüljenek a jogszabály alkalmazására, a tárcák honlapjain továbbra is hiányosak a közérdekű adatok. A jogszabály szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy a minisztériumok mennyit költenek külföldi utazásokra, autókra, és milyen juttatásokat adnak dolgozóiknak.