Az autonómia ügye a tét

Ionesco, az abszurd drámák atyja megdörzsölné tenyerét, ha élne: Romániában a helyhatósági választások előtt az egyik párt elnöke mindent megtesz, hogy saját jelöltjei ne indulhassanak (százezernyi szavazatot dobva ki az ablakon), azonos ügyben két bíróság egymásnak homlokegyenest ellentmondó döntést hoz ugyanarra a törvényre hivatkozva, egy peren pedig meglökdösi az újságírót egy olyan néző, akinek (elméletben) semmi köze a per tárgyához. Óvásháború folyik, és a jog nevében elkaszálnak mindenkit, aki nem kedves a hatalomnak – mindez a helyhatósági választási kampány első hetében.
Mint ismert, az egész azzal kezdődött, hogy a román választási iroda formai okokra hivatkozva kizárta a választásokról az RMDSZ-szel szemben alternatívát kínáló Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), annak ellenére, hogy ötvennégyezer támogató aláírással igazolta, jogosult a voksoláson való részvételre. A nemzetközi hullámokat is kavaró diszkriminatív, demokráciaellenes döntés után az erdélyi magyar autonómia híveinek el kellett gondolkodniuk, hogyan tudnak elindulni a választásokon. Megyénként eltérő döntések születtek: volt, ahol félreálltak, és azt mondták, ilyen körülmények között nincs értelme a részvételnek (a háromszékiek például annyira sportszerűek voltak, hogy bár megóvhatták volna az egyedüliként induló RMDSZ szerintük törvénytelen listáit, de nem akarták a magyarokat képviselet nélkül hagyni), míg másutt függetlenként vagy más pártok színeiben készültek a megméretésre. Az RMDSZ – amelynek képviselője a központi választási bizottságban tevékenyen részt vett az MPSZ kiszorításában – nem bízott semmit a véletlenre: több helyütt óvást nyújtott be a független jelölt ellen, s mivel a kormánypárttal igen jó viszonyt ápolnak, ezek zömét el is fogadták a „független” választási irodák vagy bíróságok. Emiatt nem indulhat el jobboldali polgármesterjelölt Csíkszeredában, Szatmárnémetiben és másutt.
A legérdekesebb helyzet a tömbmagyar Hargita megyében alakult ki. Az MPSZ emberei itt csaknem harminc településen a Német Demokrata Fórum színeiben indultak el, de a párt elnöke később megóvta a saját listáit, azt állítva, hogy nem tudott a székelyek „németesítéséről”. A Krónika című napilap értesülése szerint az RMDSZ nyomására lépett fel a saját jelöltjei ellen – az MPSZ tagjai ugyanis rendelkeznek egy olyan levéllel, amely felszólítja a Német Demokrata Fórum udvarhelyi szervezetének vezetőjét, hogy nyugodtan induljanak a helyhatósági választásokon. A németek kontra németek perben az országos vezetés azt állította erről a levélről, hogy tévedésből küldték, és igazából nem is létezik a fórum megyei szervezete. A bohózatba hajló pert feszült figyelemmel nézték az RMDSZ helyi vezetői, akik meg is lökdösték e sorok íróját, amint megpróbálta őket lefényképezni azon a nyilvános tárgyaláson, amelyen az RMDSZ nem volt érintett. A fura per négy városban indult el, két bíróság helyet adott az óvásnak, kettő pedig elutasította azt. A balkáni helyzetet aztán megoldották a fellebbviteli bíróságok: az összes esetben úgy döntöttek, hogy nem indulhatnak a német listák. Klaus Johannis pártelnök elégedetten dőlhet hátra: Hargita megyében biztos nem jut be egyetlen német (és velük szövetkező magyar) jelölt sem az önkormányzati testületekbe.
A talpon maradt független jelöltek mellett néhány MPSZ-es magyar a Smaranda Enache asszony vezette Népi Akciópárt színeiben próbálkozik: őket nem óvta meg az RMDSZ, de egyből rájuk sütötte a még a románokkal is szövetkeznek a hatalomért bélyegét. Azt persze elfelejtik, hogy a magyarul is kitűnően beszélő emberjogi harcos a kisebbségek elszánt védelmezője Romániában, s azt sem említik, hogy például a magyar többségű Küküllőszéplakon az egész RMDSZ átigazolt a szintén román Új Nemzedék Pártjába, képviselet nélkül hagyva a magyarságot, Kolozsváron pedig a jelenleg is kormányzó szociáldemokraták, vagyis az egykori kommunisták jelöltjét támogatják.
A magyar települések közül a polgármesteri székért vívott csatában a legnagyobb harcra most is Székelyudvarhelyen lehet számítani. A székely anyavárosban már 2000-ben is a magyarországi parlamenti választásihoz hasonló intenzitású kampány volt, az RMDSZ is ezt tartotta fontosabbnak a magyar–román csatájú (és elveszített) marosvásárhelyi polgármesteri széknél. Akkor a függetlenként induló Szász Jenő győzött, így nem tört meg a hagyomány, az RMDSZ-nek ugyanis soha nem sikerült győznie a színmagyar városban. Most is kemény harc várható, az RMDSZ hatalmas pénzt áldoz a siker reményében. A csatába sajnos a magyar adófizetők pénzéből működő Duna TV is beszállt: a valósággal köszönőviszonyban sem lévő tudósítást közölt az RMDSZ kampánynyitójáról. Azon ugyanis a magyarországi Bikini és Zanzibár együttesek ingyenes koncertjére várakozó tömeg kifütyülte a párt polgármesterjelöltjét, míg a híradóban azt láthattuk, hogyan tombol a közönség a politikus láttán. A manipulációra azért kerülhetett sor, mert érthetetlen módon nem a kijelölt tudósítóval készítették el a tudósítást, hanem az RMDSZ érdekeltségébe tartozó tévés csoporttal.
A bukaresti hatalommal és a magyar kormánypártokkal is igen jó viszonyt ápoló RMDSZ kampányába az SZDSZ is beszállt: az Erdélyben turnézó Szent-Iványi István szerint Orbán Viktor a felelős a romániai magyarság megosztottságáért. Arról már nem tett említést, hogy például az RMDSZ Bihar megyei vezetősége üzlettársa Kulcsár Attilának és Mudura Sándornak a nagyváradi plazában, és arra sem tért ki, miként lehet az udvarhelyszéki szervezet vezetőjének, Verestóy Attila szenátornak akkora vagyona, amelyből kifizethető lenne 40 880 erdélyi magyar átlagnyugdíjas egyévi nyugdíja.
Az RMDSZ valós támogatottsága azonban most sem derülhet ki, mert az alternatívát kínáló politikusokat letaszigálták a küzdőtérről. Félő, hogy a szavazók a távolmaradásukkal fognak voksolni – talán emiatt is törölték el jó előre a választási küszöböt… Az emberek ugyanis nem felejtik el, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet emberei ott koccintgattak a budapesti Kempinski szállóban a román miniszterelnökkel Erdély elvesztésére; megjegyezték, hogy nem volt kifogásuk a magyarigazolvány címertelenítése ellen, és a státustörvényből is hozzájárulásukkal törölték az egységes magyar nemzet kifejezést. Az emberek azt is tudják, a Magyar Polgári Szövetséggel a legfőbb baja a hatalomnak az, hogy a magyarok autonómiáját szorgalmazza. A tizennégy év helybenjárás után megjelenő magyar politikai erő ellenében mindent bevet a Securitate és a bukaresti hatalom: kizárják a jelöltjeiket, elgáncsolják a listájukat, megfélemlítik tagjaikat és támogatóikat. Bayer Zsoltot azért tiltották ki Romániából, mert a nagy tömeg által látogatott rendezvényeken a tömbmagyar régió autonómiája mellett foglalt állást. Szász Jenőt azért támadják minden fórumon sok éve, mert az RMDSZ „apró lépések politikája” helyett évek óta az autonómia, a kettős állampolgárság és a magyar érdekek szószólója.
Székelyudvarhely a legmagyarabb város Erdélyben, mert eddig sikerült elkerülni a megalkuvást, a nagyobb arányú betelepítéseket. Miközben az elmúlt tizenöt évben negyedmillió magyar tűnt el Erdélyből, a városban ma is többet keresztelnek, mint amennyit temetnek. Az erdélyi magyarság egyik utolsó bástyájának számító településen a júniusi voksolás több, mint választás: arról döntenek az emberek, hogy életben marad-e a remény az autonómiára, a kettős állampolgárságra és a gazdasági felemelkedésre.