Drágulással kezdett a kőolaj a szabadpiacon tegnap. A közel-keleti feszültség állandósult hatásához hozzájárultak a szűkösnek tartott amerikai stratégiai tartalék múlt heti alakulásáról korábban megjelent adatok is. A tartalékok ugyan növekedtek, de elmaradva az elemzői várakozásoktól. Az OPEC elnöke, Purnomo Yusgiantoro indonéz olajipari miniszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy bőven van olaj a piacon, és az OPEC szavatolja az ellátást – jelentette az MTI. Szerinte a szervezet kvótakötelezett tagjai napi 1,5 millió hordóval többet termelnek az április elsején napi egymillió hordóval csökkentett, 23,5 millió hordós összkvótánál, vagyis a tényleges termelés csupán napi 360 ezer hordóval csökkent márciushoz képest. Egyszersmind utalt arra is, hogy ezek szerint nem valószínű kvótaemelés a szervezet júniusi értekezletén, hiába magasak az árak. Közben Oroszország olajtermelése újabb rekordot döntött, s a márciusi 8,95 millió hordóról áprilisban napi 9,01 millióra nőtt – közölték az orosz energiaügyi minisztériumban. Az állami vezetékeken exportált olaj azonban napi 160 ezer hordóval, 3,93 millió hordóra csökkent a márciusi, napi 4,09 millió hordós rekordról. A New York-i árutőzsdén a júniusi határidőre jegyzett hordónkénti ár csütörtök reggelre elérte a 39,70 dollárt, meghaladva az 1990. október 16-i 38,9 dolláros csúcsot. Az AP hírügynökség szerint a tizennégy éves olajárcsúcs a piac reakciója arra a múlt szombati támadásra, amelyben tüzet nyitottak a svájci ABB Lummus olajipari vállalat szaúd-arábiai irodaházára. A támadásban meghalt öt dolgozó, s ezért a cég bejelentette, hogy kivonul Szaúd-Arábiából. Ezt megelőzően pedig az iraki Bászrában lévő olajkutakat érte támadás.
A Mol Rt. a szerdai háromszázalékos áremelése után további áremelésekre számít, amennyiben folytatódik a nemzetközi trend. Nem zárható ki az sem, hogy a benzin ára 260-270 forintra drágul. Az olajár drágulása természetesen komolyan hat az infláció alakulására, s így a gazdaságok növekedését is veszélyezteti. Ennek megfelelően az olajkitermelőknek sem éri meg hosszú távon fenntartani a magas árakat, ugyanis az a világgazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt viszszavetheti az olajkeresletet. A napokban Alan Greenspan, az amerikai jegybank elnöke is arra figyelmeztetett, hogy az olajár-emelkedés befolyásolhatja az amerikai gazdaság hosszú távú fejlődését. Minden- esetre a csúcsokat döntögető olajár-emelkedéseknek – jelen helyzetben – még senki sem látja a végét, így mindenki csak találgatni tud, mindaddig, míg az OPEC esetleg mégis felemeli a termelési kvótát, vagy sikerül stabilizálni a közel-keleti helyzetet.

„B*szhatjuk a 72 óránkat” – videón, mit gondolnak a budapestiek a brüsszeli túlélőcsomagról