Erősítenek a britek Irakban

Muktada asz-Szadr radikális síita vezető beleegyezett abba, hogy kivonja fegyvereseit Nedzsef városából, és az ellenőrzést az iraki rendőrségnek adja át a körzetben. Amerikai tisztségviselők közölték, hogy a síita vezetővel kötött megállapodás három városra vonatkozik: Nedzsefen kívül a szomszédos Kúfára, valamint a síiták másik szent városára, Kerbelára is. Tegnap a síita fegyveresek meg is kezdték a kivonulást.

Szadr azután egyezett bele Nedzsef elhagyásába, hogy az amerikai erők őrizetbe vették legközelebbi munkatársát, egyben sógorát, Rijád an-Núrit. Mint azonban a város síita vallási hierarchiájának írt leveléből kiderül, a radikális vezető azt követeli, hogy az amerikai és koalíciós erők is térjenek vissza bázisaikra, és teljesen engedjék át az ellenőrzést az irakiaknak.
Nagy-Britannia 370 fővel növeli Irakban állomásozó erőit – közölte tegnap a brit védelmi miniszter, aki arra is utalt, hogy a fegyveres csoportok jelentette veszély miatt jobban felszerelt csapatokra van szükség. Geoff Hoon a londoni alsóházban kijelentette azt is, hogy az erősítéssel immáron 8900-ra növekszik az Irakban állomásozó brit kontingens létszáma.
*
Jelentős ellenállásba ütközik az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által beterjesztett, Irakot érintő határozattervezet. Lényeges változtatásokat szorgalmaz Németország, Franciaország és Kína, mindenekelőtt a többnemzetiségű erő korlátlan hatalmának megnyirbálásával.
A három ország azt is szorgalmazza, hogy a leendő ideiglenes iraki kormány vezetői jelenjenek meg a BT előtt, mielőtt a testület szavazna az amerikai–brit határozattervezetről. A rendezést megnehezíti, hogy Husszein Sahrisztáni síita atomtudós közölte, nem kívánja betölteni Irak ideiglenes kormányfői tisztét.
Kiszivárgott hírek szerint szokatlanul kemény hangot kíván megütni Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök George Bush amerikai elnökkel mára tervezett washingtoni tárgyalásain. Az Egyesült Államok iraki politikájának szilárd támogatójaként ismert Rasmussen rá akarja venni Busht arra, hogy az Egyesült Államok június 30-án ténylegesen is adja át a hatalmat az irakiaknak. Állítólag ígéretet akar kicsiholni az elnöktől arra vonatkozóan is, hogy a Guantánamón fogva tartott embereket bocsássák szabadon, vagy állítsák bíróság elé.
Időközben változatlan hevességgel dúlnak a harcok Irakban. Amerikai katonák agyonlőttek egy polgári személyt, további hetet pedig megsebesítettek, amikor Bagdadban megtámadták konvojukat.