RMDSZ-pálfordulás Erdélyben

Árulással vádolja a román kormánypárt az RMDSZ-t, miután a szövetség Kolozs megyében lepaktált az ellenzéki erőkkel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség öt erdélyi megye vezetőségét szerezte meg.

Páratlan cinizmusról és gyávaságról tett tanúbizonyságot az RMDSZ, amikor a kolozsvári magyarok 80 százalékának akarata ellenére az ellenzékkel kötött egyezséget – jelentette ki tegnap Ioan Rus exbelügyminiszter, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) Kolozs megyei elnöke. A PSD volt kolozsvári polgármester-jelöltje árulással is vádolja a Markó Béla vezette érdekvédelmi szövetséget, mert a magyarok nem az országos szinten is partner kormánypárttal, hanem az ellenzéki liberálisokkal és demokratákkal paktáltak le. Az elmúlt napokban folytatott háttéralkuk nyomán a Kolozs megyei önkormányzat tegnapi alakuló ülésén az RMDSZ megszerezte a két alelnöki tisztséget, míg az elnöki széket a liberálisok képviselője foglalta el. Hátat fordítottak a magyarok a kormánypártnak a kincses város önkormányzatában is. Az RMDSZ és az ellenzék között kötött paktum alapján a kolozsvári képviselő-testületben tegnap újraválasztották Boros János eddigi alpolgármestert, a másik helyettes polgármesteri tisztséget pedig a liberálisok kapták. Az RMDSZ pálfordulása nyomán Kolozs megyében a kormánypárt minden vezető tisztségtől elesett, holott a helyhatósági választásokon a magyarok éppen a szociáldemokrata Ioan Rus polgármesterségét támogatták. Aki egyébként a két forduló között „vette a bátorságot”, és RMDSZ-sapkában kanalazta a gulyást a magyarokkal egy kolozsvári református parókia udvarán. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke visszautasította Rus árulást emlegető vádjait, mondván, az RMDSZ-nek sok barátja van, de még több érdeke.
Bihar megyében szintén nyerő húzást hajtott végre az RMDSZ, hiszen a kormánypárttal és az ellenzékkel egyaránt megállapodást kötött. Így a megyei tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-es Kiss Sándor kapta meg, az alelnöki posztokon pedig a PSD és a demokraták osztoztak. A szövetség erdélyi viszonylatban öt megye képviselő-testületének vezetőségét szerezte meg, miután Hargita, Kovászna, Maros és Bihar után Szatmár megyében Szabó Istvánt választották újra tanácselnöknek.