Deficites demokrácia

Éles kritikát fogalmazott meg a román helyhatósági választásokkal kapcsolatban az Európa Tanács helyi és regionális kongresszusa. A friss jelentés szerint az önkormányzati megméretést szabályozó jogszabály több helyen is korrigálásra szorul. A lapunk birtokába jutott elemzés részletesen kitér a törvénymódosítás nyomán előállt helyzetre, amikor az erdélyi Magyar Polgári Szövetségnek legalább tizenöt megyéből minimum huszonötezer aláírást kellett gyűjtenie az induláshoz, s a feltétel teljesítése ellenére megakadályozták a választásokon való szereplését.

A jelentés diszkriminatívnak nevezi, hogy a jogszabály a feltételrendszert illetően különbséget tesz a parlamenti és a parlamenten kívüli szervezetek között, továbbá kifogásolja a választások előtt alig két hónappal megejtett módosítás tényét. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, Romániában most ismét hasonlóan diszkrimináló törvénymódosításra készülnek a novemberi parlamenti választások előtt. „Romániában nagymértékű a demokrácia deficitje, ami megkérdőjelezi alkalmasságát az EU-tagságra” – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Hozzátette, a Fidesz támogatja Románia uniós csatlakozását, de minden csatlakozó országnak meg kell felelnie a demokrácia követelményeinek, amelynek részét képezi a kisebbségi jogok biztosítása, ahogyan ezt az alkotmányos szerződés és a koppenhágai kritériumok is előírják.
*
A fideszes politikus az utóbbi napokban fellángolt autonómiavita kapcsán nyomatékosította: az önrendelkezés megvalósítása nem „veszélyes ábránd”, hanem reálpolitika, az egyetlen olyan megoldás, amely képes lehet megállítani a határon túli magyar közösségek létszámának csökkenését, az identitás megőrzését a szülőföldön. Németh Zsolt úgy véli, a kulturális és területi autonómia éppúgy jár Európa második legnagyobb kisebbségének, az erdélyi magyarságnak, mint ahogyan Nagy-Britanniában a skótoknak, a walesieknek, íreknek, Franciaországban a korzikaiaknak, Spanyolországban a katalánoknak és a baszkoknak, Finnországban a svédeknek, Belgiumban, Dániában és Olaszországban a németeknek, Németországban a dánoknak vagy Svájcban a rétorománoknak. Az ellenzéki párt külügyi kabinetvezetője szerint a kormány nem képviseli az alapvető nemzeti érdekeket, a múlt hét történései azt mutatják, a kabinet láthatóan lelepleződik, megnyilvánulásai visszalépést jelentenek, az ellenkezőjét annak, hogy támogatná a határon túli magyarság törekvéseit.
Németh Zsolt szerint a magyar külpolitika sodródó, erőtlen, koncepciótlan, elvtelen. Mint mondta, nem az ökölrázást, hanem a felemelt kezet kéri számon a Fidesz a kormányzaton. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke történelmi esélyt lát Románia csatlakozási tárgyalásaikor az erdélyi magyarság számára jogaik kiszélesítésére. Németh reményét fejezte ki, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szeptember 11-re összehívott ülésére meghívást kap a Tőkés László által elnökölt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség is. A fideszes politikus Szabó Vilmos államtitkár egy korábbi érvelésére hivatkozott, miszerint minden fontos határon túli szervezetnek helye van a Máért-tanácskozáson. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek nyilatkozva reagált Németh Zsolt kijelentéseire. Mint fogalmazott, autonómia ott van Európában, ahol többség és kisebbség annak tartalmáról is képes vitát folytatni.

---